Felbecsülhetetlen értékű kincsek a múzeumban

Fejedelmi kincsek címmel nyitották meg a megyei múzeum új időszaki kiállítását, amely a Rippl Rónai Múzeum, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Múzeum közös tárlata.

A megnyitón a megyei múzeum igazgatója kiemelkedőnek nevezte az új tárlatot. – Ez egy olyan nagyszerű kiállítás, amelyet talán az egy évvel ezelőtti Seuso kiállításhoz tudok csak hasonlítani – mondta Ábrahám Levente.

Oláh Lajosné, Kaposvár alpolgármestere úgy fogalmazott: nívós és rendkívül értékes numizmatikai anyag került a megyeszékhelyre. Mindez a Magyar Nemzeti Bank értéktár programjának köszönhető, hiszen a 2014-ben indult műkincs vásárlási programban harmincnégy vásárlást folytatott a jegybank, ezek között volt Törő István három generáción át gyarapított erdélyi ezüst tallér gyűjteménye is.

A Tündérkert ezüstjének nevezett kollekció roppant különleges. – Habár az erdélyi fejedelemségben sok ezüstpénzt vertek, ezeket adófizetésre használták – mondta Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze. – Kifizették a török szultánnak, hogy békében maradhassanak.

Az érmék kiemelkedő jelentőségűek, felbecsülhetetlen értékűek, hiszen ezek a kor lenyomatai. – A tallérok voltak a 16. és 19. század között az újkori Európa az euróhoz vagy dollárhoz hasonlítható fizetőeszközei – mondta Tóth Csaba a megnyitón. – Nem véletlenül nevezik a kutatók ezt az időszakot tallérperiódusnak.

A pénzek nem csak Európában, hanem a világon is elterjedt fizetőeszközök voltak, az sem véletlen, hogy a tallér és dollár szavak hasonló hangzásúak. Emellett a tallér nem csak fizetőeszköz volt, hanem képzőművészeti alkotás is, hisz mindegyik darab egy egyedi műtárgy. A rájuk került fejedelmi portrékon, tisztségviselői jelvényeken, címerelemeken keresztül mutatták be a kort. Ezért a nemzeti múzeum gyűjteményéből kiállítottak olyan védő és támadó fegyvereket is, amelyek a tallérokon is láthatóak.

A 220 darab egyenként 28,5 gramm súlyú és 4 centiméter átmérőjű pénzeket János Zsigmond uralkodásától egészen Apafi Mihály koráig készítették. Ezeken kívül 48 erdélyi aranypénz is a tárolókba került, amelyek ugyanekkor készültek.

A nem mindennapi numizmatikai tárlat augusztus 25-ig lesz látható, ezután a Rippl Rónai Múzeum saját gyűjteményében található arany, ezüst és bronz érméit tervezi bemutatni, az ókortól az 1700-as évekig.

A középkor technológiája a vitrinekben

A látogatók a pénzverés titkaiba is betekinthetnek a tárlaton. – Kevés pénzveréshez használt szerszám maradt fent a történelmi korokból – mondta el Pataki Tibor, a Magyar Nemzeti Bank készpénzlogisztikai igazgatója. – A későbbi visszaélések megelőzésére beolvasztották őket. A történelmi verőtövek közül kiemelkednek a Brassóból származóak, koruk és kalandos sorsuk miatt.

1874-ben a brassói városháza pincéjében találtak meg negyvenötöt a 17. századból, amelyeket egy helyi ezüstműves használt. Ezek a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, majd a Pénzverő Zrt.-hez kerültek. Ezek közül tizenhármat lehet megtekinteni a Fejedelmi Kincsek tárlaton.