Muzsikaszó költözött ismét Karádra

Népzenétől volt hangos napokon át Karád, szombaton ért véget az idei Méta tábor. Hazánk több pontjáról érkeztek a somogyi faluba, hogy egy héten át népzenét, néptáncot tanulhassanak elismert oktatóktól. Több termet is megtöltöttek a hegedűsök. – Az én csoportom erdélyi, kalotaszegi zenével foglalkozik – mondta ottjártunkkor Rőmer Ádám művésztanár.

– A tavalyi tematikát folytattuk, és újat is tanultunk. Én kaptam a különlegesen haladó csoportot, amit egymás között csak vakmerő hegedűsöknek hívunk. A tábor már több, mint tradíció, az ide érkező zenészek viszik tovább a hely és az élmények hírét. Persze elsősorban azért jönnek ide, hogy tanuljanak. Az az igazán különleges egy ilyen lehetőségben, hogy itt minden csak erről szól, az együtt zenéléssel foglalkozunk. Van ennek természetesen egy hagyomány­ápoló szerepe is: a magyar nyelvterület népzene- és néptánckultúrája páratlan és fantasztikus, jól összegyűjtött, rendszerezett.

Hasonlóképpen vélekedett Virágvölgyi Márta is. A zenetanár úgy vélte: a fiatalok szeretnek muzsikálni, a táborban pedig rengeteget tanulhattak.

– Nagyon jó a közösség, szeretethullámok érkeznek a zenével együtt, és nagy élményt jelent az esti összejátszás is – jegyezte meg a tanár.

– Mi mindig a prímásokat követjük, akik az idén többek között kalotaszegi muzsikát tanultak – jegyezte meg Bobár Zoltán, aki harmonikát oktatott a táborozóknak.

Mint lapunknak elmondta, a Méta tábornak van közösséget kovácsoló és összetartó szerepe is. – Van, aki azért jön ide, mert szeretné továbbfejleszteni a hangszeres tudását, más csak megismerné valamelyik hangszert, vagy csupán többet szeretne megtudni erről a közegről – tette hozzá. – Korábban volt már tanítványom Floridából és például Melbourne-ből is.

Visszatérő zenészekből sem volt hiány

Tanárokkal együtt kétszázhetvenen voltak az idei táborban – tudtuk meg Poór Kingától. A táborvezető lapunk kérdésére elmondta: ennyi táborozóra maguk sem számítottak. – Ebből is az látszik, hogy a karantén feloldása után sokaknak hiányzott már a közösség – mondta el.

Mint megtudtuk, sok volt a visszatérő látogató is. – Harmadjára vagyok itt a táborban – mondta el kérdésünkre a veresegyházi Balogh Ábel, aki tíz éve tanul brácsán játszani. – Ilyenkor ritkán látott barátokkal találkozhatok. Persze rengeteg zenei pluszt is kapok a táborban, amit egész évben fel tudok használni. Azt tervezem, hogy a következő évben is eljövök, ha lesz rá lehetőség.

– Visszajöttek olyan a fiatalok is, akik évekkel ezelőtt kezdőként érkeztek hozzám – mondta Rácz Gyula népzenetanár, aki a brácsásokat tanította. – Nagyon úgy fest, hogy most már önállóan tudják segíteni a prímásokat anélkül, hogy az nagyobb időbefektetés lenne a részemről. Az összehúzás utáni bulikban pedig már önmaguk is meg tudnak szólalni. Az idén a kezdőkkel elsősorban dunántúli, főleg somogyi dallamokat vettünk – tette hozzá a népzenetanár.

Természetesen nem mindenki azért érkezett, hogy hangszeren tanuljon. Sokan húztak táncos cipőt az idén is. Őket többek között a somogyi kötődésű Gerlecz László oktatta a tábor ideje alatt. Mint kérdésünkre elmondta: igazán technikás, sok fordítással teli, magyarborzási táncot tanított a saját gyűjtése alapján.

Ugyanakkor nemcsak a táborozók élvezhették a népzenét az elmúlt napokban, hanem valamennyi karádi is, aki a falu központjában járva hallhatta a kiszűrődő muzsikaszót. – Nagy öröm a falunak ez a hét, minden évben várjuk – jegyezte meg Schádl Szilárd polgármester. – A táborozók között is napok alatt telt ház lett, nagy volt az érdeklődés. Azt látjuk, hogy szeretnek hozzánk jönni, persze az elismert oktatók vonzzák a legtöbbeket – tette hozzá a karádi településvezető.