Áttáncolja az életét a főnixasszony

– Annak ellenére, hogy nő vagyok, sosem volt problémám a korommal, mindig felvállaltam. A Szépkorúak-díját a szépkorúak kapják, és én is az vagyok – mutatta vidáman a plakettet Rónai Csabáné várdai házukban, ahol bárhova néz az ember, a négy unoka fényképét látja.

– Sajnos a vírushelyzet miatt nem jöhettek tavasszal az unokák, a nyugdíjasklubunk is egyelőre szünetelteti tevékenységét, és a sok szabad­időben sajnos ráértem betegeskedni, ami eddig egyáltalán nem volt jellemző rám – mesélte kissé elkeseredve. Pedig Marika nénit mindenki a pörgős egyénisége alapján ismeri. Természetesen mostanában, hogy otthon kellett maradnia, talált magának elfoglaltságot.

– Rengeteg fényképet előhívattunk, és albumokba válogatom őket. Igyekszem táncokat is összeállítani, hogy arra az esetre, ha újra elindulhatunk, már tudjuk, mihez kezdjünk – mesélte Rónai Csabáné, aki a Várdai Gyöngyvirág Nyugdíjas Klub vezetője. Tavaly a Nemzeti Színházban képviselték a várdai és a Somogy megyei nyugdíjasokat, Arany János Fülemile című versének átdolgozásával.

– A népszínmű létrehozásában nagy segítség volt a nyugdíjasok közreműködése és a családom támogatása. A férjem is táncolt, így megérti, mit jelent nekem ez a mozgásforma. Neki sem fura, ha színpadra kell állni, a fiaim és az egyik menyem is táncoltak, és most már az unokáim is mindannyian a néptáncot választották – mesélte családja hozzáállását.

– Amikor én voltam 13 éves, még nem voltak művészeti iskolák, és nem élte reneszánszát a néptánc. Teljesen véletlenül, egy barátnőmet elkísérve kerültem a Somogy Táncegyüttes utánpótlásának a próbájára, ahol eggyel kevesebb lány volt, így arra kértek, álljak be – emlékezett vissza a kezdetekre. – Nem volt túl jó érzékem hozzá, a táncpedagógus meg is jegyezte, hogy nem nekem való a műfaj. Akkor döntöttem el, hogy csak azért is megtanulom! – elevenítette fel Rónai Csabáné. Tavaly pedig dupla születésnapot ünnepelt. Ő is és a Somogy Táncegyüttes is beléptek a hetvenedikbe, mégis együtt...

– Pont a születésnapomon rendezte a Somogy Megyei Néptáncszövetség az Együd Árpád Ifjúsági és Gyermeknéptáncversenyt, amire mindig elmegyek. Lent ültem a nézőtéren két unokámmal, vártuk, hogy a többiek fellépjenek. A menyem volt a műsorközlő, Balázs fiam a rendezője, felhívtak a színpadra és ott köszöntöttek fel, nagyon megható volt – mesélte.

Tizenhét év munkásságát ismerték el

– A tánc, amit nem hagytunk abba fiatalon, eddig fittséget adott. Somogyi, szatmári, dél-alföldi táncokat tanultunk, hét párral tudtunk fellépni. Néha ráolvassák a fejemre az asszonytársaim, hogy túl szigorú vagyok magunkkal. Én inkább precízségnek gondolom – vallotta magáról Rónai Csabáné. – Úgy vélem, nincs más hasonló korú tánccsoport a megyében, mint a miénk, amelyik ilyen színvonalon rop eredeti táncokat – tette hozzá. Rónai Csabáné a település képviselő-testületének is aktív tagja, a nyugdíjasok szövetségének elnökségét is erősíti kistérségi vezetőként, a kulturális bizottság tagjaként. A Szépkorúak díját most a tizenhét éves munkásságáért, a nyugdíjasklub vezetéséért vehette át, amely a 2009-ben számára ítélt „Főnix nagyasszonyok” díj és a 2016-ban Várda Ifjúságáért és Polgáraiért díj mellett tevékenységének méltó elismerése.