Járvány idején is muszáj elűzni a telet

Elmarad a közösségi télűzés a járványhelyzetben, de sokan emlékeznek még a régi farsangi hagyományokra és őrzik ezeket Somogyban. A jelmezbe öltözés mellett az otthonokban és a éttermekben pirosra sült szalagos fánkok idézik a télűző mulatságokat.

Góz Lilla

Már kora reggel, hat és fél kiló lisztből gyúrták a tésztát az egyik kaposvári étteremben. Viktor Magdolna több mint száz farsangi fánkot sütött a vendégeinek, amelyeket a járvány miatt házhoz szállítottak. – A tésztába raktam egy kis porcukrot, így nagyon szépen megpirul – avatott be minket az évtizedek óta használt receptbe a kaposvári üzletvezető.

A farsangi finomságot már a 16. század óta ismerik Somogyban. – A feljegyzések szerint Büssüben farsang vasárnapján mákos-diós kalács, hétfőn rétes, kedden fánk készült, utóbbi sütése előtt a háziasszony kovászos kezével az összes gyümölcsfát megfogta a bő termés érdekében – mondta el Balogh Enikő, a Szennai Skanzen tagintézmény-vezetője. Hozzátette, a kapolyiak és a mesztegnyőiek pedig az első fánkot a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak. Perec pedig az utcát járó mászkásoknak készült, akik botjukra, fakanalukra tűzték fel a finomságokat. A megmaradt ételeket a böjti időszak kezdete előtt porrá zúzták és az állatoknak adták a betegségek elűzése végett. Mielőtt a farsang farka megkezdődött volna, még egy nagy torkoskodást tartottak a somogyiak. – Kimentek a szőlőhegyre, ahol az ültetvény négy szélső pontját megmetszették a bő termés érdekében, majd mulatoztak egyet. A balatoni településeken viszont a halászati eszközöket javították, bízva abban, hogy így jobban kapnak a halak a csalikra – sorolta Balogh Enikő.

Számos szokás kötődött a farsangi időszakhoz, a szerelem, a termékenység varázsláshoz. – Egy 15. századi prédikáció szerint egy somogyi asszony a Kapos folyónál álarcos játékot űzött társaival, majd eltűnt a mocsaras területen. A hiedelem szerint démon ragadta el a táncolók közül – mesélte az intézményvezető. Gyakori volt, hogy a maszkások menyasszonynak, cigánynak és pólyát vivő öregeknek is beöltöztek és zsebüket ütögetve hívták fel a háziasszony figyelmét, hogy pénzt, adományt várnak a látogatásért. Somogyban is találhatóak feljegyzések arról, hogy láncra vert medvét alakító legényt vezettek végig az utcán, akinek a fazék ütéseire táncra kellett perdülnie, miközben ijesztgette a nézelődőket. Nem maradhatott el a medve jelképes herélése sem.

A télűzés jellegzetes szimbóluma a dedabáb, kiszebáb égetés is, amelyet minden évben Dorottya naphoz kapcsolódva Kaposváron is megtartottak.