rom-sors

2021.10.22. 14:00

Elzárva szunnyadnak a múlt emlékei Szentjakabon

A Németh István Program részeként már korábban szerették volna felújítani a szentjakabi Bencés apátság romjait. A 2018-ra tervezett munkálatokhoz már lehívható lett volna az évekkel ezelőtt megnyert pályázati pénz, ám a kivitelezésre akkor jóval többet kalkuláltak, mint a rendelkezésre álló összeg. A területet egyelőre biztonsági okokból elzárták a látogatók elől.

Turbéki Bernadett

Különleges leleteket is kiállítanának a Szentjakabi Bencés Apátság új látogatóközpontjában. Azokat is, amelyeket a néhány évvel ezelőtti, két évig tartó ásatáson találtak a régészek.

Legérdekesebbnek számít egy középkori napóra, amelynek maradványai alapján rekonstruálni tudnák a régi időmérő eszközt. Egyelőre azonban nem ismerkedhetnek a látogatók a szerzetesi élettel az egy hektáros területen, hiába újították fel csaknem húsz évvel ezelőtt, amikor épült egy kiállítóterem és néhány szálláshely. Az érdeklődők elől biztonsági okokból elzárták a romokat.

– Sajnos nem lehet minden látogatót személyesen kísérni, és óvni attól, nehogy baleset érje, és őszintén szólva a meglévő állapotában amúgy sem vonz nagy tömegeket a romkert – mondta el érdeklődésünkre Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója, aki szerint izgalmassá kell tenni az egy hektáros területet, miközben az állagmegóvásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az idő ugyanis eljárt a romok felett.

Fotó: Lang R.

Információink szerint 2018-ra elkészülhetett volna a felújtás, ám a kivitelezés már akkor többe került volna, mint az álmok. A legújabb tervek alapján a Németh István Programba illesztett, milliárdos nagyságrendű felújítás jövőre elkezdődhet. A felújításhoz szükséges pénz rendelkezésre áll, hamarosan megkezdődik a közbeszerzési eljárás – tájékoztattak a kaposvári önkormányzatnál.

Romboló helyiek

A Német-római császárság Karoling korában itt volt a kereszténység jelentős bástyája. 1064-ben építették rá az apátságot, amelyet a török korig bővítettek, majd az oszmánok vallási okból lerombolták egy időben Kapos várával. Az igazi rombolást azonban nem a török jelentette, hanem a helybeli lakosság, akik ahelyett, hogy az ezerhétszázas években még álló freskókat is megjelenítő falakat felépítették volna, elhordták saját építkezéseikhez a maradványokat.

– 1555-ig a kaposvári vár „elővára” volt ez a hely, így nem véletlen, hogy korabeli fegyverek is vannak a leletek között – mondta Varga Máté régész, aki a tervezésnél is bábáskodott. – Sokkal több figyelmet érdemelne a hely, mint amennyit kap – tette hozzá a régész, aki szerint a gyökereinket pont azok között a falak között kellene keresni, amelyek bár több mint ezer éve álltak, de az elmúlt húsz év alatt sok ledőlt közülük.

Ezek is érdekelhetik