Időgépre ülhettek a kézműves szakkörön

Mint régen a fonóban, úgy ültek hat szombaton át a lányok és asszonyok az Agóra különtermében. Színes fonalak között válogattak, kezükben tűvel, és az előre rajzolt mintás anyagokkal. Kötény, táska, könyvjelző és pénztárca is készült. 

– Nekem olyan ez a szakkör, mint egy időutazás. Visszavitt lánykoromba, amikor néptáncosként, a népviseleten keresztül közel kerültem ezekhez a gyönyörű szimbólumokhoz. Ebben a rohanó világban lelassít ez a tevékenység, mert a fókuszálásnak köszönhetően nem ugrál az elme – mondta két öltés között Illés Beáta, aki szerint lelkileg feltöltő hatása van a tevékenységnek. 

– Nagyon ritkán lehet kifogni ilyen lelkes társulatot – mondta Ember Sándorné Kapitány Zsuzsanna, aki hat szombaton át mutatta a fogásokat a jelentkezőknek. – Isteni csoda, hogy ennyi asszony és lány lelkesedett a buzsáki motívumkincs iránt. Nehéz, sok öltésfajta van, körülményes is, ám jól belejöttek. A szomszéd teremben mézeskalács fölé görnyedve alkottak az asszonyok, kacskaringós mintákat festettek az alapokra. 

– Ajándék ez a lehetőség, hogy mindezt egy neves, Gránátalma díjas népi iparművésztől tanulhatjuk meg – mondta Florea Veronika, aki már abban is biztos, hogy otthon is előveszi majd a szakkörön megszerzett tudást. 

Mikó-Tóth Nóra valószínűleg sokáig emlékszik majd a nemezelésszekcióban megszerzett tudására, egy különlegesen szép táskát készített magának. 

– Már elkezdtem a múlt héten, a szennai mennyezetkazetta tulipános motívuma adta az ihletet hozzá. Nehéz a művelet, de nagyon jól esik megmunkálni az anyagát – mondta a kislány, aki már egy nyári táborban megismerkedett a nemezeléssel. 

– A nemezelésben az a jó, hogy nem kell évekig gyakorolni, hogy megtanuljuk. Ha betartjuk a lépéseket és megtanuljuk a fogásokat, elsőre sikerélményünk lehet, és itt ráadásként a közösségi alkotás élményét is kaptuk – mondta Farkas-Túri Enikő, aki hajgumit, kígyót, virágokat, állatokat, üreges tárgyakat és táskát tanított az egyik legősibb textiltechnika segítségével. 

– Az önellátásra törekszem otthon, az életvitelemhez tartozik, hogy szappant, mosószert készítsek, valamint gyógynövényt és zöldséget is termesztek. Törekszem rá, hogy azokat az eszközöket, amelyeket a hétköznapok során használok, önállóan is el tudjam készíteni. Ezért jelentkeztem a kosárfonó szakkörre – mesélte el Nagy Renáta. 

– A hat alkalommal olyan tudást sajátítottak el a kosárfonó szakkörösök, amivel örömet jelentő tárgyak készültek. Volt, aki a nulláról kezdett, de részt vettek, akik korábban is jártak már szakműhelybe – elevenítette fel Kakas József kosárfonó abban a teremben, ahol kosár alját és oldalát, kettes és hármas gyűrűfonást, valamint zarzótechnikát sajátíthattak el a szakkörösök. Valamennyi szekció munkáját a közeljövőben egy kiállítás keretében mutatják majd be a népművészeti alkotások iránt érdeklődő közönségnek. 

Siker a program, várják a folytatást 

Valamennyi résztvevő a folytatást várja, néhányan már csoportot is alakítottak egy közösségi oldalon. 

– Oktatónak, résztvevőnek és nekünk is élményt szolgáltattak a szakkörök, mindenkinek egyaránt feltöltődést jelentett. Csuda gyönyörű alkotások születtek már az első, háromórás foglalkozás után. Mindenki a folytatást várja. Mivel a Nemzeti Művelődési Intézet adta a hátteret, a további is leginkább tőlük függ. Információink szerint tervezik a folytatást – mondta Szalay Lilla, a Csiky Gergely Kulturális és Közhasznú Nonprofit Kft. közművelődési igazgatója. 

Fotó: Lang Róbert