Kisfaludy Sándor és a balatoni verses regék

Mivel a Balaton környékén ezek a jellemző jegyek fellelhetők, ezért nem meglepő, hogy ezidőtájt egyre gyakrabban fordult az alkotói képzelet a Balaton felé. Így lett a balatoni táj első, igazi elkötelezett alkotója Kisfaludy Sándor, akit nemcsak élete, hanem költészete is a Balatonhoz láncolt.

A sümegi születésű poéta meglehetősen kalandos életutat járt be, mielőtt visszatért volna szülőföldjére. A neves nemesi családból származó Kisfaludy katonaként megismerte Európát. Katonaútján szép hölgyek és megannyi művészeti inspiráció kísérte, majd 1799-es leszerelése után tért vissza a Balaton vidékére. Ekkortájt kezdődött nagy szerelme is Szegedy Rózával, melyből – Róza kezdeti húzódása ellenére – 1800-ban házasság lett. Ekkor Kisfaludy már Sümegen folytatott gazdálkodó életet és sorra írta hősdrámáit, szerelmes költeményeit. A Himfy szerelmei című dalciklusával – mellyel új strófaszerkezetet és műfajt teremtett – egyre nagyobb ismertséget vívott ki magának. Kisfaludy Szegedy Rózához fűződő szerelmének lenyomatai ezek a művek. Róza ugyanis hű és szerető asszonya lett a sümegi költőnek, az asszony badacsonyi présháza sok szüretnek adott otthont és kedves, szüreti hajlékává vált a házaspárnak.

Az 1800-as évek elején sorra születtek a Balatonvidék történelmét megörökítő Kisfaludy-regék, melyek javarészt a nagy várháborúk korát idézték. Kisfaludy Regék a magyar előidőkből (1807) című kötetében található három mű – Csobánc, Tátika, Somló – helyi vonatkozásai igen sűrűek. Ezekben a naiv érzelmességgel telített, romantikus és tragikus színezetű szerelmi történetekben, várromokhoz fűződő verses elbeszélésekben a költői képzelet elkalandozott Tihanyig, a Balaton partján húzódó hegyekig, a somogyi partokig és a zalai nádasokig egyaránt.

A három regén kívül még a későbbiekben is keletkezett két balatoni vonatkozású műve, Szentmihályhegyi remete (1823) és Szigliget (1833) címmel. Kisfaludy többi verses történetéhez hasonlóan, a hazafias eszmekör tételeit hirdető alkotások voltak ez utóbbiak is, melyekben általában csak egy-egy strófa idézte a balatoni vidéket. Somló című művének egy részlete az összes regéjének jellegét, hangvételét idézi:

„Néz a Magyar, - ki Balaton/Szívemelő tájáról/ Sümeg felé – Somlónak jön,/S a múltt idő koráról/Emlékezik, jobbra balra/Ősink üres fészkeit/Látván, s minteggy körülöttük/Sejtvén azok lelkeit.”

Kisfaludy irodalmi tevékenysége mellett a vidék egyik fontos kulturális kezdeményezése is nevéhez kapcsolódik: 1831 júliusában Balatonfüreden megnyílhatott a Dunántúl első kőszínháza, melynek megvalósulásában a sümegi költőnek oroszlánrésze volt.

Azonban az 1830-as évekre Kisfaludy közéleti szerepvállalása és magánélete is igencsak megváltozott. 1832 májusában elhunyt Róza asszony, s hiába házasodott újra a költő a fiatal Vajda Amáliával, a második feleség 1841-ben szintén korán elhunyt. Időközben Kisfaludy egyre inkább kiszorult az irodalmi életből, a nemesi szemlélet tükröző műveit idejétmúltnak tartották. 1844 októberében igen magányosan, távozott az élők sorából. S bár életművét saját korában nem igazán becsülték, halálát követően egyre nagyobb elismerést vívott ki magának. Róla kapta nevét a Balaton első gőzhajója (1846), Füreden szoborral tisztelegtek emléke előtt, de Eötvös Károly is írt róla nagy, balatoni munkájában. Sümegi szülőháza ma takaros és programokkal teli emlékházként működik, de számos emléktábla és utcanév hirdeti a tó körül a balatoni várromantika megteremtőjének nevét, munkásságát.