Korsó nagyságú csöcsöt kívántak a kotyoló fiúk

– Szerencsés jó napot, szabad-e kotyolni? – kérdezték a fiúk, amikor beléptek az osztálytermekbe. A diákok és a pedagógusok mindenhol igennel feleltek, így a gyerekek elkezdhették dalaikat. – Kitty-kotty, kitty-kotty... Már megjöttünk reggel Luca köszöntésére. Luca fekszik ágyában, két őrző angyalával. Gyere Luca menjünk el, mennyországot nyerjük el. Ha mi aztat elnyerjük, boldog lesz az életünk – énekelték a kotyolók, majd sorolták tréfás jókívánságaikat.

– Kentek malacának akkora kolbásza legyen, mint a villanydrót. Kentek disznajának akkora szalonnája legyen, mint a szekérderék. Kentek tojójának annyi csibéje legyen, mint réten a fűszál, égen a csillag. Kentek lányának akkora csöcse legyen, mint a dori-korsó – mondták a kotyolók.

A gyerekeket Czigány Tamás, a Zselic Alapfokú Művészeti Iskola néptáncpedagógusa készítette fel. A hagyományőrző érdeklődésünkre elmondta, Luca napja a leggazdagabb és sokszínűbb jeles napok egyike a magyar hagyományban. Rengeteg szokás kapcsolódott hozzá, azonban manapság leginkább csak a Luca-búza ültetéssel foglalkoznak az emberek és a munkatilalmakat ismerik. 

– Luca napja egy nagyon fontos tiltónap volt – hangsúlyozta Czigány Tamás. – Az egész advent egy böjti időszak. A keresztény világban András napjától karácsonyig tilos volt a tánc és a mulatozás, de a Luca nap ezen belül is nagyon szigorú tiltónap volt. Tilos volt varrni és mosni, mert a hagyomány szerint összevarrták a tyúkok fenekét és kimosták a tyúkból a tojást. Meszelni és söprögetni viszont szabad volt – mondta a néptáncpedagógus.

Luca napjához rengeteg dramatikus szokás kapcsolódott, Somogyban a kotyolás volt a jellemző, amikor egészséget és bőséget varázsoltak a kotyolók. Czigány Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, manapság ezek a hagyományok nem élnek önálló életet, ezért a hagyományőrzők feladata, hogy ezt felelevenítsék és továbbadják másoknak. 

Fotóriporterünk is kotyolt egyet. Nézd meg a TikTok-on!