A csapaton belüli kémia adja a legnagyobb erőt

– Hogy értékelné a csapat eddigi teljesítményét?
– Ha a mögöttünk hagyott kilenc bajnoki mérkőzést nézem, akkor kijelenthetem, sokkal többet kaptam vissza, mint amit előzetesen gondoltam. Ami nagy pozitívum, hogy egységes, jó szellemű csapat alakult ki, és bármennyire is fiatal az együttes, eszméletlen tartással és koncentrációval dolgozik edzéseken, illetve a mérkőzéseken. Jó ütemben haladunk, a fejlődés töretlen, de nyilván sok olyan dolog van még, amiben előrébb kell lépnünk. Az a tény, hogy kiváló a kohézió, összetartó a társaság és sohasem adják fel a lányok, felér egy fél sikerrel.

– Miben fejlődött a legtöbbet a csapat?
– Védekezésben, a tudatos játékban, a támadásépítés szervezésében, s azoknak a pontoknak és területeknek a támadásában, melyeket előzetesen megbeszélünk.

– Min kell még javítani?
– Gyorsabban, nagyobb tempóban kell kézilabdáznunk, illetve az átlövő játékban szeretnénk fejlődni. Ezek a legfontosabbak, de a fiatalok képzésére, tanítására is nagy hangsúlyt fektettünk, ahogy az egész csapat taktikai és stratégiai fejlesztésére is.

– A kézilabda világbajnokság miatt most egy hosszabb szünet következik, miként alakul(t) a lányok menetrendje?
– Akik nem vettek részt válogatott programon, az elmúlt héten kaptak pihenőt, akik pedig ott voltak a nemzeti együttesük összetartásán, ezen a héten kaptak szabadnapokat. Elkezdtünk egy alapozó időszakot, mert január 13-án lesz a következő olyan bajnoki mérkőzésünk, amire nagyon készülünk. Ebben az időszakban sokat kell foglalkoznunk azokkal a szegmensekkel, melyekben szeretnénk még fejlődni, ezen lesz tehát a hangsúly az előttünk álló időszakban.

– Nagyon fiatal a csapat, ennek ellenére többször állt fel hátrányból, s a Kozármisleny elleni Magyar Kupa-továbbjutás is a bravúr kategóriába sorolható, pláne úgy, hogy Faragó Lea sérülés miatt még azon a találkozón sem léphetett pályára. 
–  Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kiváló a csapaton belüli kémia, ez adja az egylet erejét, s emiatt, hál' Istennek, nem remegnek meg a kezek, nem ijednek meg a játékosok. Még akkor sem, ha vezetünk és fölzárkózik az ellenfél, s akkor sem, ha a riválisunk több góllal elhúz tőlünk. A lányok jól kezelik ezeket a szituációkat, s ezután is így kell tenniük, hiszen számításaink szerint sok szoros csata lesz még a pontvadászatban, és fontos, hogy az éles helyzetekben, melyik oldalra billen a mérleg nyelve.