Német-magyar vita: a méret a lényeg?

Német megnyilatkozások továbbra is úgy fogalmaznak, hogy „súlyos csapást” mértek a szervezett bűnözésre a SoKo Bunda áprilisi razziái során. Bűnszövetkezetet alkotó, iparszerű embercsempészetről, feketefoglalkoztatásról beszélnek, sőt lány-, fegyver- és drogkereskedelem lehetőségét is megpendítették. A házkutatásokat állig felfegyverzett, különleges alakulat (SoKo - Sonderkommando) tagjai hajtották végre. A legsúlyosabb bűncselekményekről szóló német közlemények ellenére magyar részről továbbra is vitatják az állítások zömét. Gérnyi Gábor, a gazdasági tárca illetékes főosztályvezetője elmondta, hogy most ismét 20-22 cég ügyében indítottak eljárást, ugyanúgy, mint tavaly, a SoKo Pannonia keretében. Az akkor eljárás alá vont 23 társaság egyikében sincs még lezárt elmarasztalás. A jogsegélyegyezmény miatt a magyar szerveknek kötelező végrehajtaniuk az itthoni rajtaütéseket, de ezek során egyetlen úgynevezett postafiókcéget sem találtak (amelyek a gyanú szerint a munkaerőexportra alakultak volna). Mindenütt termelő üzemek voltak azok a társaságok, amelyek munkásokat küldtek Németországba - így a főosztályvezető.

Egy németországi ügyvéd kérdésünkre elmondta: „nagyon bonyolult” kérdésről van szó. Megerősítette, hogy gyakran szembesülnek azzal: nem munkavállalóként, hanem valamely cég megbízottjaként dolgozó magyarokkal találkoznak. Ezek esetében pedig vállalkozások közti megbízás áll fenn. A németek azonban ezt a munkavállalási szabályok kijátszásaként értékelik. A magyar hivatalnok azonban fenntartásokkal fogadja ezeket az állításokat. Szerinte ugyanis a SoKo Bunda keretében nem csupán a legfeljebb 3800 fő munkavállalói létszámban meghatározott építőiparban csaptak le a magyarokra, hanem a teljesen liberalizált ágazatokban is. Itt főként a hús- és szerelőiparban dolgoznak sokan hazánkból. Ezek esetében pedig nincsenek kvóták és korlátozások - tette hozzá Gérnyi Gábor.

Az egyes ügyek megítélésekor az sem mindegy, mekkora cég dolgoztat odakint. Akinek „túl kicsi” a hazai forgalma, az gyanúsabb a német szervek szemében. Informátorunk elmondta: ügyelni kell arra, hogy a cégnek jelentős árbevétele legyen, s forgalmának jó része itthon keletkezzék. Megpróbáltunk hivatalosan is tanácsot kérni, mit tehet a magyar vállalkozó, de egyetlen érdekképviseleti szervezetnél vagy ka-marában sem találtunk senkit, aki alaposan ismerné a németországi helyzetet.