Újabb szögek a koporsóba

A francia és a holland elutasítás után a britek nem kockáztattak: levették a napirendről az uniós alkotmányról rendezendő népszavazást. Ahogy Londonban tréfásan fogalmaznak, ez volt a brit B terv, azaz Blair kormányfő lépése. A gondolkodási idő alatt talán magyarázatot kapunk arra is, mi okozta az említett két ország lakosságának ellenkezését. Az angol miniszterelnök úgy véli, alapvetően a gazdasági gondok állnak a nem szavazatok mögött. Nagy-Britanniának mindamellett kapóra jött a francia és a holland fiaskó, mert a szigetországban is hatvan százalék fölötti elutasítást jósoltak. Jack Straw külügyminiszter egyrészt nyitva hagyta a brit népszavazás felélesztésének lehetőségét, másrészt kilátásba helyezte, hogy az alkotmány egyes reformelemeit újabb tárgyalások és referendumok nélkül beemelik a közösség jogrendjébe.

A brit konzervatívok eleve elvetették az uniós alapszerződést, s most már szeretnék végleg eltemetni. Liam Fox, a párt külpolitikai szóvivője azt mondta: „jó ideje nem gyakorlom már orvosi hivatásomat, de ha elém kerül, felismerem a hullát”. Kérdéses persze, hogy az alaptörvény koporsóba kerül-e, vagy csupán átmenetileg tetszhalott. A Die Presse bécsi napilap szerint Schröder német kancellár és Chirac francia elnök hiába buzdította Blairt, a brit népszavazás halogatása felér egy „halálos csókkal”. Joggal lehet attól tartani, hogy további tagállamokban vall kudarcot az EU-alkotmány. Luxemburgban, Dániában, Csehországban a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint minden bizonnyal leszavazzák, márpedig ha a 25 közül öt tagország elutasítja, újra kell kezdeni az alkotmányozást. Eddig tíz tagország – köztük Magyarország – szavazta meg az EU alaptörvényét.

Az unió kormányának számító Európai Bizottság elnöke szerint egyértelmű jelzést kell adni az európai szavazóknak. „Remélem, hogy az Európai Tanács tisztázza a jelenlegi helyzetet. Tudnunk kell, hova tartunk, és bízom abban, hogy a vezetők képesek lesznek közös álláspontra jutni ebben a kérdésben” – mondta José Manuel Barroso.

elseje helyett egy évet késhet a csatlakozás. Ha nem lesz alkotmánya az Európai Uniónak, továbbra is az úgynevezett nizzai szerződés marad érvényben. Ez szabályozta a tagállamokat megillető szavazati súlyokat, a döntéshozatal jelenlegi rendjét. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az előzetes terveknek megfelelően 2006-tól törvényerőre emelkedjék az alkotmány. Ennek híján ugyanis nem lehet elfogadtatni azt a költségvetést, amelynek alapján 2007-től a jelenleginél 1,5–2,5 millárd euróval több támogatást kapnánk évente. A bővítési folyamat lelassulása késleltetheti a környező országok csatlakozását, és nem lesz hatályos az uniós alaptörvény kisebbségvédelmi passzusa sem.

elseje helyett egy évet késhet

a csatlakozás.

Ha nem lesz alkotmánya az Európai Uniónak, továbbra is az úgynevezett nizzai szerződés marad érvényben. Ez szabályozta a tagállamokat megillető szavazati súlyokat, a döntéshozatal jelenlegi rendjét.

Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az előzetes terveknek megfelelően 2006-tól törvényerőre emelkedjék az alkotmány. Ennek híján ugyanis nem lehet elfogadtatni azt a költségvetést, amelynek alapján 2007-től a jelenleginél 1,5–2,5 millió euróval több támogatást kapnánk évente. A bővítési folyamat lelassulása késleltetheti a környező országok csatlakozását, és nem lesz hatályos az uniós alaptörvény kisebbségvédelmi passzusa sem. -->