Használhatatlan a tankönyvek kétharmada

A hazai tankönyvek kétharmada nem alkalmas arra, hogy a közoktatásban részt vevők olyan tudást szerezzenek, amit később alkalmazni is tudnak. A túlzott mennyiségű lexikális anyag nem minőségi, hanem eseti tanulásra készteti a tanulókat, ami hosszú távon ismerethiányhoz vezet, rontva a továbbtanulási, érvényesülési lehetőségeket – derült ki a Commitment Pedagógiai Intézet kutatásából.

Határt kell húzni az idegen szavak számának, a mondatok hosszának.

– Használhatóbb tankönyveket szeretnénk – mondta Magyar Bálint. Az oktatási miniszter szerint minél hamarabb le kell cserélni a tankönyvek nagy részét. Egyrészt szigorítani kell az értékelési szempontokat, vagyis kor és tananyag szerint tól–ig határt kell húzni a mondatok hosszúságának, az idegen szavak számának, az illusztráció és a szöveg arányának.

A Fidesz már egy hónappal ezelőtt kifogásolta az iskolai tankönyvek minőségét és sürgette a tankönyvminősítés rendszerének szigorítását. Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint az igazi probléma nem a tankönyvekkel van, hanem azokkal a segédkiadványokkal, amelyeket tankönyvként adnak el, pedig ellenőrzésen sem estek át. – A forgalomban lévő tankönyvek sem megfelelőek. Nem rosszak, csak éppen nem korszerűek, tíz-tizenöt évvel korábbi pedagógiai szemléletet tükröznek – ismerte el Sió, aki szerint sürgős változtatásra van szükség, de ezt nem a tankönyvkiadók meghurcolásával kell kierőszakolni.

– Vannak olyan segédkönyvek, amelyek úgy is néznek ki, mint a tankönyvek, és egy tájékozatlan szülőt vagy pedagógust ez megtéveszthet – mondta lapunknak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, bár azt is hangsúlyozta, hogy az akkreditációs folyamaton is átcsúszhattak rossz minőségű tankönyvek. – Ezért elindítanak egy információs weboldalt, hogy az oktatás szereplői tájékozódhassanak a négyezerféle tankönyvről és ezernyi más segédkiadványról – mondta Miklósi László.