Hírek

2007.07.06. 08:01

Vesztésben a magyar bor?

Az Európai Unió tervezett borreformja egyértelműen hátrányos Magyarország számára. Hogy csak a csatát veszítettük-e el, vagy a háborút, az a közeljövőben dől majd el. Az előjelek nem túl kedvezőek.

Stanga István

Magyarországon a borászkodás mindig is többet jelentett puszta foglalkozásnál, afféle szimbolikus tevékenység, amely megtestesíti a tradíciókat, a hagyományos értékeket. Mindezen túlmenően persze, gazdasági szempontból sem elhanyagolható, s nem csupán a bevételi oldalt tekintve, hanem annak okán is, hogy sok-sok embernek ad munkát szerte az országban. Az is igaz viszont, hogy az ágazat már hosszú ideje különböző nehézségekkel küszködik, akárcsak az Európai Unió más országaiban, jóllehet a problémák nem egyforma súlyúak.

Mivel az öreg kontinensen már esztendők óta csökken a borfogyasztás, ráadásul az unió borexportja sem növekszik a megfelelő mértékben, évről évre mintegy 10 millió hektoliterrel gyarapszik az eladatlan készlet. A megoldatlan kérdésekre igyekszik választ adni az EU borreformja, amely pillanatnyilag még csak javaslat, s amelyről majd a szakminiszterek taácsa mondja ki a végső szót. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a tervezett lépések hazánk számára nem egyszerűen hátrányosak, hanem elfogadhatatlanok.

Hogy konkrétumokat is említsek... A borreformban szerepel például a szőlőkivágások támogatása mintegy kétszázezer hektáros területen. Csakhogy magyar szakemberek szerint a hazai szőlőültetvények döntő hányada több mint huszonöt esztendős, így nem a kivágáson kellene töprengeni, hanem a telepítési jogunkon, amely több mint tízezer hektárnyi. Ennél is lényegesebb a mustfeljavítás tervezett tiltása, amely a borvidékeinken okozhatna súlyos helyzetet, ezzel egyidejűleg pedig foglalkoztatási problémákat. A cukorhasználat tiltása – amely egyébként  a dél-európai országok érdeke – hazánk számára egyértelműen versenyhátrányt okoz.

Hogy a már említett szakminiszterek tanácsa módosít-e valamit a tervezeten, azt ma még nem tudni. Az azonban tény (még ha nem örömteli is), hogy a nemzeti érdekeinket eleddig enyhén szólva sem sikerült jól képviselni. S ez már messze túlmutat a szőlészet-borászat ügyén. Azt jelzi, hogy Magyarországnak nem egy esetben át kell gondolnia azt a stratégiát, amelyet az unión belüli tárgyalások (viták) során követ. Mert a kompromisszumkészség jó dolog, de nem helyettesítheti az eredményeket.

Ezek is érdekelhetik