Hírek

2008.06.05. 06:01

Élő láncot szerveznek az iskolákért

A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete szerint hatszáz kisiskolát zárhatnak be hazánkban a következő néhány évben. Az Élőlánc az iskoláért mozgalom szerint a finanszírozás miatt, az Oktatási Minisztérium szerint azonban azért, mert kevés a gyerek.

Fábos Erika

[caption id="" align="alignright" width="260"] Dalmandról a felsősök a jövőben Dombóvárra járnának iskolába
[/caption]A Tolna megyei Dalmand általános iskolájában hiába nyertek országos tanulmányi versenyeket a diákok, szeptembertől már csak alsótagozatosok tanulhatnak. A felsősök reggelente Dombóvárra utaznak majd. Igaz, a kisiskolásoknak ezentúl sem kell buszra szállni, hogy iskolába járhassanak de csak úgy maradhattak, hogy összevont csoportokban tanulnak. A változást nehezen élik meg a szülők, gyerekek és a pedagógusok egyaránt. Az önkormányzat sem volt könnyű helyzetben, a gyermekek létszámának csökkenése miatt azonban nem volt más választás, mert nem volt elég pénz a tanintézmény megmentésére.

A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének alelnöke már tavaly azt jósolta: országosan mintegy 600 iskola juthat a dalmandi sorsára. Az oktatási intézmények finanszírozásának változásai miatt ugyanis a kistelepülések kénytelenek lesznek bezárni, vagy összevonni az iskoláikat az elkövetkező években. Az elmúlt tanévben ugyanis úgy változott meg az iskolák támogatási rendje, hogy nem tanulónként, hanem tanulócsoportonként jár az állami forrás. Így azok után az iskolai csoportok után, ahol nincs elég diák, nem, vagy jóval kevesebbet fizet a minisztérium az önkormányzatoknak. Ez főként a kisfalvakban probléma, ahol jóval kevesebb gyerek születik.

Ám az Oktatási Minisztérium szerint szó sincs hatszáz intézmény bezárásáról. Állítják: az elmúlt évben csak olyan intézményeket zártak be, ahol egy fél osztályra való gyerek sem tanult. – Az intézményfenntartás önkormányzati feladat – mondta Rónai László, az Oktatási Minisztérium szakértője. – Az viszont valóban igaz, hogy a múlt évben úgy változott az állami finanszírozás, hogy az osztályok létszámától függ a támogatás mértéke. Ez azonban nem jelent drasztikus pénzelvonást. Összevonás valóban sok helyen történt, de ez legtöbbször csak regisztrációs kérdés, amiből a diák és a szülő sem tapasztal semmit, hiszen az iskola megmarad, csak kevesebb adminisztrációval jár a fenntartása. Tavaly a több mint tízezerből, száz helyen szűnt meg az oktatás és ebben nemcsak az iskolák, de az óvodák is benne vannak. Minden esetben azért, mert kevés volt a gyermeklétszám.

Oktatáspolitikai szakemberek indították útjára az Élőlánc a kisiskolákért mozgalmat. Ennek lényege, hogy segítsenek elkerülni a tömeges iskolabezárásokat. –  Hosszútávon a fiatalok elvándorlásához és a falvak ellehetetlenüléséhez vezet, ha bezárják az iskolákat – mondta Farkas Gabriella, az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom koordinátora. – Ráadásul felmérések bizonyítják: a kisiskolákban folyó oktató-nevelő munka színvonala nem marad el az átlagostól, tehát egyszerű spórolásról van szó, semmi másról. Ezt nem hagyhatjuk. Mi annyit tudunk tenni, hogy felhívjuk erre minden fórumon a figyelmet és igyekszünk ösztönözni az oktatási szakembereket, hogy segítsenek nekünk és a falvaknak.

A diák érdeke fontosabb, mint az, hogy hol van az iskola

Az Országos Közoktatási Intézet szakemberei két évvel ezelőtt azt vizsgálták, milyen különbségek vannak a falusi és a városi iskolákban tanuló diákok eredményei között. Kiderült: tízéves korig nem alakulnak ki komoly különbségek a kistelepülési és a városi iskolákba járók között. A felső tagozaton azonban már komoly eltérés van: a városi iskolák javára. A kutatások azt mutatják, hogy a községi iskolák rosszabb eredményeket érnek el a kompetenciamérésen és a faluról érkező középiskolások közt a legnagyobb a lemorzsolódás. Ám azt is megállapították, hogy erről nem elsősorban a jellemzően rosszabbul felszerelt falusi iskolák tehetnek. Szorosan összefügg az eredmény azzal is, hogy ide zömében alacsonyabb rétegekből érkező gyerekek járnak, akikkel a városi iskolákban sem érnek el jobb eredményeket. Kimutatták azt is: az egyiskolás településekről a tanulók 23 százaléka jár el más települések – főként városok – iskoláiba.

Ezek is érdekelhetik