Repa: perdöntő a normakontroll

Az Országgyűlés hétfőn 204 igen, 168 nem és egy tartózkodás mellett fogadta el az egészségpénztárakról szóló törvényt. A politika és az egészségügy szereplőit kérdeztük, igyekezve mind több oldalról megvilágítani a változásokat, és azok várható hatását. Ismert és elismert szakemberrel kezdtük. Repa Imre professzor, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója a kezdetektől reformpárti. Lapunknak adott keddi nyilatkozatában azt mondta: az eresztékeiben recsegő-ropogó egészségügyi rendszer bőven megérett a változtatásra. A nagy gond szerinte azzal van, hogy a változtatást a szakma részéről mindenki szeretné, ha nem róla szólna. A politika pedig négyéves ciklusokban gondolkodva az elmúlt két évtizedben mindig megtorpant, ha alapvető változtatásról volt szó.

– A társadalombiztosítási törvény csak egy eszköz, és nem a stratégiai cél – hangsúlyozta kérdésünkre Repa Imre. – Eszköz ahhoz, hogy az egyik oldalról pazarló, túl sok intézményt fenntartó rendszert jobban megszervezze, a rendelkezésre álló kevés pénzből jobban szolgáltasson, hatékonyabb legyen. Egy szervezési finanszírozási eszköz, semmi más. És nem egy valódi több-biztosítós rendszer, hanem egy több-pénztáras kifizetési rendszer. A jelenlegi kormányzat erről az oldalról próbálja meg alapjaiban megváltoztatni ezt a túldimenzionált, elavult szerkezetű, megkövesedett viszonyokkal terhelt egészségügyet.
A kaposvári professzor – akinek a véleményét a politika, a szakma és a média egyaránt figyelemmel hallgatja – elmondta: a munka neheze csak most kezdődik.

– A törvény előterjesztőinek akkor lehet föllélegezni, ha a köztársasági elnök nem küldi alkotmányos normakontrollra a törvényt, vagy ha elküldi, akkor a törvény szövege kiállja a próbát – húzta alá Repa Imre, hozzátéve: a végrehajtási rendeletek megalkotása is hatalmas munka lesz. – Kérdés, hogy végül ez a több-pénztáras rendszer képes lesz-e átalakítani ezt a kettős arcú egészségügyet – amely egyrészt hihetetlen pazarló, másrészt hihetetlenül szegény – és egy európai szintű ellátást szervezni belőle.

A következő időszakban a professzor azt javasolja a betegeknek: érdeklődjenek, igyekezzenek választ kapni kérdéseikre, és legyenek türelmesek, mert egy ilyen volumenű átalakításban nem kevés súrlódási felület akad. De egymásnak sokat segíthetünk az elkövetkezőkben.

Az egészségpénztárakról

Az egészségbiztosítási rendszer lényeges változása, az állam helyett a jövőben az egészségpénztárak vásárolnak orvosi szolgáltatásokat a biztosítottaknak. Erős állami szabályozás mellett helyet kap a magántőke az egészségügyi közszolgáltatások finanszírozásában. Az egyetlen állami biztosítót 6-10 vegyes tulajdonú pénztár váltja fel, de a rendszer megmarad állami kézben. Piacralépési díjként 120 milliárdnyi tőke kerül a rendszerbe. A pénztárak kisebbségi tulajdonrészét liciten értékesítik. Az egységes kockázatközösség megtartásával a pénztárak szervezik meg a hatékony orvosi ellátást. A járulékokat továbbra is az APEH szedi, annak elosztását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódszervezete, a Nemzeti Egészségügyi Központ végzi.

A parlamenti szavazáskor egyedüliként Gyenesei István országgyűlési képviselő tartózkodott. Az egyetlen független honatya hat alkalommal szólalt fel a törvény vitájában, 14 módosító indítványt nyújtott be, aminek a többségét elfogadták.

– Ma is kérdés számomra, hogy ez tényleg olyan lehetőség-e, ami jobban fog működni, mint a jelenlegi rendszer. Túl nagy a bizonytalanság, ami a nemzeti rizikó mellett a Dél-Somogyiaknak, akiknek a képviselője vagyok már vállalhatatlan kockázat. Ez egy nehéz helyzetű térség. Finoman szólva nem ezen a vidéken gazdagodik meg a biztosító. Ebben a parlamenti döntésben nem a járható utak vagy az iskolák léte volt a tét, ez az egészségi ellátásukban, tehát létükben érinti az embereket. Nem kaptam megnyugtató választ: milyen garanciát kap a beteg, és milyet a gyógyító ember, hogy jobban működik-e majd az új rendszer? A parlamenti vitában egy idő után már azt sem lehetett tudni, hogy egy adott vélemény szakmai-e, vagy szakmai csomagolásba rejtett politikai erőfitogtatás. A két oldal zárt tömbben pártelkötelezettség szerint döntött. Ezért ha bármelyik oldallal együtt szavazok, az politikai csatlakozást jelentett volna. Engem nem utasított frakció, ezért szavazhattam a lelkiismeretem szerint tartózkodással.

Heintz Tamás országgyűlési képviselő (FIDESZ) orvosként is eltökélt volt a nem szavazat mellett.
– A Fidesz azért utasította el törvénytervezetet, mert a nyereségérdekelt biztosítási rendszerekben, álnevükön az egészségpénztárakban a kőkemény magántőke jelenik meg. Ez a gazdaságban nagyszerű lenne, de ez nem az, hanem egy kivéreztetett rendszer. A megalakuló pénztárak licitálni fognak a bőrünkre. Ezek milliárdos összegek lesznek. A szocialisták elérték az SZDSZ-szel kötött paktumban, hogy ezt a százmilliárdos nagyságrendű bevételt egészségügyi beruházásokra kell fordítani. A befektető 3 éves türelmi idő után veheti ki a hasznát, profitként. Ez a működési költséggel együtt eléri az éves bevétel 7-10 százalékát. Az OEP működési költsége jelenleg 1,22 százalék! Ez a kiadás növekszik meg a profit megjelenésével három-négyszeresére, mindez csökkenti a gyógyításra jutó összeget. Közben az egészségügyre fordított évi 1400 milliárd forintból a konvergencia-program 270 milliárd forintot vesz ki. Csökken a pénz a rendszerben, a megoldás a takarékosság lesz. A kevesebből viszont kevésbé lehet megtakarítani. Ez kihat majd a befektetők ellátásszervezésére, tovább növekvő várólista, az ellátások szűkítése következik, és végül a járulékok emelkedése várható. A nagy jövedelműek kiegészítő biztosítást kötnek, s kialakul a gazdag-szegény egészségügy.

Az MSZP részéről Csákabonyi Balázst kérdeztük. A képviselő végig követte az eseményeket, és állítja: nem a frakciófegyelem miatt szavazott igennel.
– Tiszta lelkiismerettel szavaztam meg a törvényt. Meggyőződésem, hogy a rendszer elindulásával többet várhatunk el az egészségügytől – mondta Csákabonyi Balázs. – El kellett mozdulnunk a holtpontról, a rendszer a reform nélkül finanszírozhatatlan lenne. Hiszen, hogy igazságosabb rendszer következik. Abban minden politikai erő egyetért, változtatni kell. Ez ugyanis csak látszólag kiegyensúlyozott egészségbiztosítás, és csak látszólag nyújt azonos szolgáltatásokat. Sok igazságtalanságot tartalmaz, az ellátások jelentős részéhez nem mindenki és nem egyformán fér hozzá. Gondoljunk csak az egésznek a rákfenéjére, a hálapénzre.

A szocialista képviselő szerint az új törvény ugyanis valódi társadalombiztosítás jön létre, azonos járulékfizetés mellett mindenki megkapja ingyen a megszokott szolgáltatásokat, de magasabb színvonalon, és létrejön a választás lehetősége is.
– Mielőtt igennel szavaztam, meggyőződtem róla, hogy megvannak azok garanciák, melyek megakadályozzák, hogy bármiféle profitorientált szemlélet úrrá legyen. Három év után az eredmény 2 százalékát veheti ki a 49 százalékban magántulajdonos. Ez 0,98 százalékos profitot jelent. Az idős emberek szemszögéből is tanulmányoztam a tervezetet, és egyetlen gondolatot sem találtam, ami veszélyt jelenthetne rájuk nézve. Garanciák és az ellenőrzés nagyon szigorú rendszere miatt biztonságban tudhatják magukat a szépkorúak is.

– Csípőből nem szoktam elutasítani semmit, és most sem tettem így – mondta Horváth Mária. – A régi rendszerről mindenki tudja, hogy elavult, vagy mondhatni, begyepesedett. Azt nem tudom, és talán senki sem tudja, hogy ez volt-e az egyedüli üdvözítő út. De azt tudom, hogy a mai állapot igazságtalan. Idealista vagyok. Szerintem el kell érnünk, hogy a nyugdíjas néni, a munkanélküli és a milliárdos anyagi helyzetétől és státuszától függetlenül egyformán magas szintű szakmai ellátást kapjon. Ha a verseny ennek a feltétele, legyen verseny.

A kaposvári háziorvos szerint a törvény-előkészítés kommunikációja gyenge volt, ezért sokaknak csak az csapódott le, hogy a szegények és gazdagok pénztára alakul majd ki.

– Senki nem fizet többet, mint ma, és jövedelemarányosan fizet továbbra is. Ezt az amerikai gyakorlattal keverik ezt, mert ott tényleg létezik, hogy a beteg felmért egészségügyi állapota alapján esetleg magasabb díjra kötelezik. – hangsúlyozta Horváth Mária. – Remélem ugyanakkor, hogy a megvalósításkor hallgatnak ránk, és egy erős szakmai szervezet felügyeli azt átmenetet. Mert az ördög a részletekben lakik, elképzelhetők döccenők. De az orvostársadalom hitem szerint abba az irányba megy majd, ami a beteg érdeke.

– Csípőből nem szoktam elutasítani semmit, és most sem tettem így – mondta Horváth Mária. – A régi rendszerről mindenki tudja, hogy elavult, vagy mondhatni, begyepesedett. Azt nem tudom, és talán senki sem tudja, hogy ez volt-e az egyedüli üdvözítő út. De azt tudom, hogy a mai állapot igazságtalan. Idealista vagyok. Szerintem el kell érnünk, hogy a nyugdíjas néni, a munkanélküli és a milliárdos anyagi helyzetétől és státuszától függetlenül egyformán magas szintű szakmai ellátást kapjon. Ha a verseny ennek a feltétele, legyen verseny.

A kaposvári háziorvos szerint a törvény-előkészítés kommunikációja gyenge volt, ezért sokaknak csak az csapódott le, hogy a szegények és gazdagok pénztára alakul majd ki.

– Senki nem fizet többet, mint ma, és jövedelemarányosan fizet továbbra is. Ezt az amerikai gyakorlattal keverik ezt, mert ott tényleg létezik, hogy a beteg felmért egészségügyi állapota alapján esetleg magasabb díjra kötelezik. – hangsúlyozta Horváth Mária. – Remélem ugyanakkor, hogy a megvalósításkor hallgatnak ránk, és egy erős szakmai szervezet felügyeli azt átmenetet. Mert az ördög a részletekben lakik, elképzelhetők döccenők. De az orvostársadalom hitem szerint abba az irányba megy majd, ami a beteg érdeke. -->