2008.04.22. 08:24

Egyre nehezebb a védett varjakkal együtt élni

Hangos károgás, madárpiszkos padok, panaszkodó lakók. Varjak okoznak bosszúságot Marcaliban. Védett állatok, ezért szűkös a védekezési lehetőség.

Varga A.-Vigmond E.

Laki István, a mezei őrszolgálat vezetője elmondta: egyik módszer a fészkek eltávolítása. Ebben a tűzoltók segítenek, s ha előfordul, hogy nem nyúlik elég magasra a létra, vízsugarat vetnek be. Előbb meggyőződnek arról: a költőhely tényleg varjúé-e, például a Mikszáth lakótelepnél három bagolyfészket is találtak.

A mezei őrszolgálat a madárfészkek eltávolítása után szükség szerint vaklőszerrel riasztja el a varjakat.
Csurgón évek óta gond, hogy a Széchényi téren és a gimnázium parkjában egyre több vetési varjú ver tanyát. Ha nyitott ablaknál tanulnak a diákok, a madarak túlkárogják a tanár hangját. Az arborétum sétányán pedig több nagy fát is ki kellett vágni, mert „megégtek” a madárürüléktől.

Fehér Zoltánné Tüzes Zsuzsanna megbízott igazgató elmondta: legutóbb Szikszai László, egy öregdiákjuk sietett a segítségükre. Speciális hangot kibocsátó riasztót és műsasokat helyeztek ki. Ám úgy tűnik, okosak a madarak, mert egyre kevésbé tartanak ezektől, rájöttek: nincs mögötte ellenség.

Udvarokon, kertekben bőven találnak élelmet a varjak. S ha mégsem, akkor a kukázás hoz a konyhára ételt. A magas fák pedig biztonságos életteret jelentenek.

Régebben Csurgón a helyi vadásztársaság ritkította a vetési varjakat, ám hét éve, amióta védetté nyilvánították azokat, ez tilos. A vetési varjú eszmei értéke 10 ezer forint. Mezei Ervin, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője azt mondta: egyelőre nem tudják, miként lehetne a varjakat „visszaköltöztetni” eredeti élőhelyükre. Azonban nem árt békén hagyni őket, hiszen 150 ezer forintra nőtt e szabálysértés büntetési összege. Közben a földtulajdonosok panaszkodnak: a varjak megeszik a frissen vetett magokat. Létezik egy csávázószer, amit a szántóföldekre ajánlanak, ez émelygést okoz, talán leszoktatja a madarakat a dézsmálásról.

A lakosok viszont az összepiszkított házfalaikat, kiteregetett ruháikat mutatják. – Marcaliban legalább onnan szeretnénk elriasztani a varjakat, ahol sétányok, illetve lakások vannak – mondta Laki István, a mezei őrszolgálat vezetője. A költési időszak előtt a fészkek eltávolítása, bár nem túlságosan humánus, hatékony módszernek bizonyult. Míg tavaly több mint 200 költőhelyet számoltak, idén a felét: 109-et. Azonban, azok a madarak, amelyek megszokták az ember közelségét, a városi terített asztalt, nehezen szakadnak el a kényelemtől.

Sőt a messzebbre kényszerített varjú a fiókáit visszahozza, hogy beletanuljanak a városi életbe. Távol tartásukra maradnak a különböző módszerek, melyek más „madárproblémákra” is alkalmazhatók.

A Balatonnál a seregélyek okoznak gondot

A seregély is védett, riasztásához engedélyt kell kérni, mondta Szekér István, Ordacsehi - Szőlősgyörök hegybírója. A kéretlen szüretelők ellen leginkább gázzal működő hangágyút használnak.

Többször alkalmaznak vadászokat is, hogy lövéseikkel elijesszék a sokszor tízezres madárrajt. Uhukat, műanyagból készült baglyokat is kihelyeznek, amelyekkel a sasokat igyekeznek a területre csalogatni. A jelenlétük távol tartja a seregélyeket. Pálfi László boglári hegybíró szerint a vagyonvédelem eltörpül a seregélyek elleni védekezés mellett.

A hangágyúk nem nyújtanak megfelelő védelmet, folyamatosan jelen kell lenni a mezőőrnek, aki figyeli a vonulást, követi a madarakat és riasztó- lövéssel gátolja meg, hogy lecsapjanak egy-egy táblára. –A különös mértékben elszaporodott seregélyállomány percek alatt képes komoly kárt okozni az ültetvényeken, melyeket olykor felhőként szállnak meg – tette hozzá. Szerinte milliárdokat mentenek meg egy-egy szezonban.