2009.03.27. 09:52
Gyantaszűz helyett tangás Mikulás – erre tart a világ?
Ápolni a jogi kultúrát és teret adni a jogászi ékesszólásnak – ez volt a cél az első kaposvári Jogi beszélgetések megszervezésekor. Azóta tizenhét év telt el. S az előadók rangosak, az előadások ékesszólóak voltak ezúttal is.
Kiss László alkotmánybíró ezúttal sem okozott csalódást. Szavainak súlya van, hisz, mint mondta, még javában dübörgött a gazdaság, amikor ő már gyanút fogott: felkészültünk-e erre... – Miközben nehéz idők jártak a „gyantaszűzekre”, tangás Mikulások mosolyogtak az óriásplakátokról, és christmasnak hívtuk a karácsonyt európai mintára, még mindig nem igazán tudjuk, milyen is az a világ, amelyhez gyors léptekkel igyekszünk - mondta Kiss László. - Úgy tűnik, mintha az Európai Uniótól kapott leckét túl akarnánk teljesíteni, s közben sok alapvető kérdés tisztázatlan marad.
- Mi a demokrácia? Ki védi a többség emberi méltóságát? Mi az állam szerepe és meddig avatkozhat bele a magánszférába? Nem kezdi-e ki az állam által biztosított rendet, ha folyton csak a jogokról hallani, és a kötelezettségekről nem? - vetette fel Kiss László. - Szemléletes példa a népszavazás: néhány éve még 12-13 kezdeményezés került az Alkotmánybíróság elé, tavaly 250. Nem arra használjuk, amire kellene. Hogyan illeszkedik bele a mi politikai kultúránk paternalizmusával, intoleranciájával ebbe a globális világba?
Máthé Gábor, a Magyar Jogászegylet elnöke szintén az állam szerepét boncolgatta. Úgy vélte: fejlődésének új szakaszához érkezett az unió, a 2004-es célok, úgy tűnik, megbicsaklottak. Míg az állami szuverenitás része a költségvetés, a nemzetgazdaságot már multinacionális, globális hatások irányítják. Ez pedig alapvetően átírja a nemzetállam szerepét.
Ivancsics Imre, a Pécsi Tudományegyetem docense azt vetette fel: ilyen közegben, amikor a tőkeáramlás elszakad a nemzetgazdasági folyamatoktól, a globális és nemzeti érdekek konfliktusba kerültek, a közigazgatás hogyan tud megfelelni az uniós követelményeknek? Bár túl sok jót mondani nem lehet, sok a bizonytalanság, az látszik, hogy a közösség ajánlásainak teljesítésében nincs lemaradásunk.
A legzsebbevágóbb kérdésekkel Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke foglalkozott. Mint mondta: a jó hír vivőjének annak idején fehér lovat adtak, ám ő hiába szeretné a lovat, valószínűleg annak csak az „alkatrésze” jut...
– Kényszerpályán vagyunk – mondta Kovács Árpád. – Az a gazdasági és társadalmi modell, amelyhez tartozni akarunk, válságban van. Minél később avatkozunk be, annál nagyobbat kell „rákorrigálni”. De ki viselje a terheket? Hozzá kell nyúlni olyan csomagokhoz, amelyek társadalmi vívmányokhoz kötődnek, mint a gyes, üdülési csekk, a biztosítás rendszere? Nem lehet.
Azért persze a fehér ló is meggondolandó, mert jó hírt is mondott Kovács Árpád: nincs államcsőd közeli helyzet, és a reformok nem jelentenek egyet a rosszabb élettel.
