Fuzárium: a professzor szerint nincs ok pánikra

Nemrég adott hírt a hazai sajtó egy tízéves kisfiúról, akinek nőni kezdtek a mellei, valamint egy ötéves kislányról, aki menstruált. Mindkét esetben felmerült, hogy a gyerekek az egészséges táplálkozás jegyében fogyasztott müzlik, gabonapelyhek, teljes kiőrlésű biopékáruk miatt lettek betegek. A feltételezett „tettes” egy a gabona kalászán jelentkező gombafertőzés, a fuzárium, amely bizonyos körülmények között mérgeket termel.

– A fuzáriumos fertőzés régi és állandó problémája a mezőgazdaságnak – mondta Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem élettani és állathigiéniai tanszékének professzora, rektorhelyettes, aki régóta kutat a témában. – Ez a gombafajta kifejezetten kedveli a mérsékelt égöv klímáját, olyannyira, hogy három-öt évente előfordulhat akár járványszerű fertőzés is.

A professzor asszony szerint szigorú növényvédelmi programmal jelentősen csökkenteni lehet a gombafertőzést, de teljesen kiirtani sohasem lehetséges: mikotoxin-, azaz méregmentes gabonát képtelenség előállítani.



– Évszázadok óta jelen van Magyarországon – folytatta –, bár igaz, az intenzív növénytermesztés felerősítette. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden gabona mérgező, a mikotoxin szintekre vonatkozóan a jogszabály határértéket állapít meg, melynek betartását a hatóság ellenőrzi. Az egészségügyi határértéket mindig a legkisebb, már mérgező mennyiség század, nem ritkán ezredrészében állapítják meg. Az pedig a termelő, a gyártó és a forgalmazó felelőssége, hogy ezt az értéket ne haladhassa meg a piacra került termék toxintartalma.

A mérgezett termékben már kis mennyiségben is kimutatható a toxin, mely jellemzően a teljes kiőrlésű gabonából készült árukban van jelen, ugyanis a penészgomba által termelt méreg legnagyobb része a gabona külső héjában, azaz a korpában rakódik le.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A fuzáriumos fertőzés régi ismerős
[/caption]

– Magyarországon a leggyakoribb a DON-toxin – magyarázta Kovács Melinda –, ám ez kevésbé mérgező, s inkább emésztőszervi problémákat okoz, ételmérgezéshez hasonlatos tüneteket produkál. Az ösztrogén, azaz női hormonális hatású F2-toxin kifejezetten a korpában található, s ugye, ez az egyik alapvető összetevője a teljes kiőrlésű termékeknek. De kutatásaink során találkoztunk olyan fuzárium toxinnal, a fumonizinnal, melynek bizonyított a rákkeltő hatása.

Mivel a fuzáriumok eloszlása nem egyenletes a gabonán, így előfordulhat, hogy ugyanazon lisztből készült termékeknél az egyikben kimutatható, a másikban nem a fertőzés. Ráadásul a gabonát nem csak a szántóföldön támadhatja meg a gomba, nem megfelelő tárolás esetén tovább nőhet a toxintartalom.

Normális esetben emberi fogyasztásra csak olyan gabona kerülhet, melynek méreganyag-tartalma alacsonyabb, mint a meghatározott határértékek. Ezek fellett a gabonát csak állati takarmányként lehet hasznosítani, illetve nagyon magas toxintartalom esetén már úgy sem.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem élettani és állathigiéniai tanszékének professzora, rektorhelyettes
[/caption]

– Állati eredetű élelmiszerként viszont nem tud továbbterjedni – állította a professzorasszony –, azaz húsban, tejben, tojásban nincs ilyen méreg. Emberi megbetegedést tehát főleg gabonafélék okozhatnak: a hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer eredetű megbetegedést, és annak alapos gyanúját is az észlelő orvos köteles jelenteni. Elképzelhető, hogy a hírekben szereplő két gyermek megbetegedését tényleg a fuzárium toxin okozta, úgy két évtizede Szeged környékén is akadt néhány hasonló eset.
Ennek ellenére, úgy gondolom, nincs ok pánikra, s nem szabad kimondani, hogy senki se egyen teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket. A változatos étkezés nem csak táplálkozás-egészségügyi, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is előnyös. Így egy esetleg problémás termékből nem juthat egyszerre sok szennyeződés a szervezetbe.