Trágyalé és vér áztatja az utcát

A településen három lovarda, egy szarvasmarhatelep és egy juhászat működik. Az ezekkel járó kellemetlenséget még csak-csak elviselik a helyiek, ám a falu közepére tervezett sertéstelep kicsapta a biztosítékot. Legalábbis ez derült ki a legutóbbi közmeghallgatáson.
– Terjed a szóbeszéd, hogy a falu közepén disznófarmot akarnak létesíteni – szólalt fel Frei Béla, az egyik érintett kaposhomoki lakos. – Hivatalosan ugyan még nem kaptunk semmiféle információt, de tartunk tőle, hogy ezt tervezi az új lakó, mivel a szabad tartáshoz szükséges eszközöket, a faanyagot már ideszállították. Úgy tudjuk, mintegy tizenöt anyadisznót akar tartani a szaporulatával együtt. Az üzemszerű tartást mindenképpen meg kellene akadályozni, vagy olyan körülményeket teremteni, hogy ne zavarja az embereket. A falu nem csak a boltig tart, arra lejjebb is laknak emberek. Azt a kiskaput akarja kihasználni a vállalkozó, hogy nincs állattartási rendelet a faluban. Tudjuk, mit jelent a sertéstartás: a szomszédos házak elértéktelenednek a bűz, a legyek, a rágcsálók miatt. A telep tulajdonosa állítólag munkát ígért az itt élőknek, de az ígéret elszáll, a sz...r meg itt marad a nyakunkon.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Frauholz János betartja a szabályokat
[/caption]

Frei Béla szerint az utcájukban már most is tarthatatlan állapotok uralkodnak. Folyik a hígtrágya, vágáskor a véres lé.
– Húsz év alatt nem sikerült az állattartási rendeletet megalkotni. De azt sem tudták elérni, hogy a trágyalé ne folyjon az utcán. Ott van az ivóvízelosztó, az aknafedelet azért nem pucolják ki, hogy ne lássák, mi folyik bele. Nem az állattartás ellen ágálunk, hanem a szabályok betartásáért – tette hozzá.
– Annak örülök, ha a szomszédomnak van két disznaja meg húsz tyúkja – mondta Rotyis Márton, a tervezett telep közvetlen szomszédja. – De az üzemszerű állattartást a hátam közepére sem kívánom.



– Az előző lakhelyünkről pontosan egy disznófarm miatt menekültünk el – kért szót egy asszony. – A közvetlen szomszédomnál háromszáz anyadisznó volt. Milliószám a legyek, ammónia és dögszag. Az állatok, a kismalacok tetemeinek egy részét a kutyák ették meg, a többi meg átkerült hozzánk. A házam értéke a negyedére csökkent. Hiába hívtuk ki a különböző szerveket, nem történt semmi.
– Ettől félek én is – így Rotyis Márton.
– Valóban nincs állattartási rendeletünk, de eddig nem volt rá szükség – reagált Nemes Attila alpolgármester. – A képviselő-testület is rendet akar. Az üzemszerű állattartásnak megvannak a szabályai, előírásai, törvényei. Ha valamelyiket nem tartják be, az érintett szakhatóság szankcionálni fog. Miután felmerült ez a probléma, állampolgári kezdeményezésre megalkotjuk a rendeletet. A januári képviselő-testületi ülésen kerülhet rá sor. Tisztában vagyunk azzal, hogy nagy vita lesz, de valamilyen döntést fogunk hozni. Valóban ígérte a vállalkozó, hogy munkát ad az ittenieknek, de ez nem azt jelenti, hogy fogjuk be a szánkat. A helyi állattartási rendeletben szabályozzuk, hogy hol hány állatot lehet tartani.

Az építési szabályzhat is jó iránytű lehet

Semmi nem kötelezi az önkormányzatokat az állattartási helyi rendelet megalkotására – mondta Hoffmanné Németh Ildikó, a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője. – Semmilyen jogsértést nem követnek el ott, ahol nincs ilyen rendelet. Általában a helyi építési rendeletében határozzák meg, hogy belterületen a lakóházaktól hány méterre lehet istállót, ólat, karámot létesíteni.
A helyi állattartási rendelet előírásai azonban nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintű jogi szabályozással.