Közélet

2010.01.31. 19:43

Ha munkahely van, minden van...

Magyarország nyolc év alatt európai éllovasból sereghajtó lett. Gazdasági mutatóink az Unió 27 tagállama közül a legrosszabbak. De nézzük a tényeket: Az új év elején 10,5 százalékos csúcson a munkanélküliség (KSH).

Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke - (x)

A versenyszférában folyamatos (6,8 százalékos) a létszámleépítés (Állami Foglalkoztatási Szolgálat, ÁFSZ). 604 000 ember nyilvántartott álláskereső, számuk nap mint nap nő. Az építőipar 14 százalékkal esett vissza (KSH). Magyarország versenyképessége romlott, miközben a visegrádi országokban a szomszédok már javulást jelentettek (GKI). A reálkeresetek zuhanórepülésben (KSH). 2009-ben több mint 30 százalékkal több cég ment tönkre, mint egy évvel korábban. Tavaly 37 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. A magyar lakosság 17 százaléka gondolja azt, hogy az új évben képes lesz félretenni (GfK Hungária). Brutális mértékű a kormányzati szektor hiánya. Magyarország lehet a régió egyedüli országa, amelynek 2010-ben is gazdasági visszaeséssel kell szembenéznie. Magyarország rövid távon vesztese marad a válságnak. (Caylon Bank). Az ECOSTAT felmérése szerint mindezt társadalmi, szociális és bizalmi válság is kíséri.

Mindez sajnos hatványozottan igaz megyénkre, Somogyországra, mely már régóta hátul kullog a megyék rangsorában. Ma minden harmadik munkaképes somogyi (közel 60 000 ember) állást keres. Mi lehet mindennek az oka? Az eltitkolt és mára lassan ismertté váló országadatok alapján egyértelműen elmondható, hogy Magyarország már a világválság kirobbanása előtt is válságban volt. A kudarcos gazdasági eredményeink azt bizonyítják, hogy a kormány a létező legrosszabb válaszokat adta a válságra, félrekezelte, tovább mélyítette azt.  Nem az európai utat választotta, hanem az országot mára a kezében tartó Nemzetközi Valutaalap diktátumait: amely kíméletlenül elvett a legrászorultabbaktól is, és embertelenül megszorított a legelesettebbeknél is. Ahogy mifelénk mondják; nem nézett se Istent, se Máriát. Azok az európai országok, ahol a kormánynak volt bátorsága a legnehezebb pillanatokban adni; adni az embereknek, adni a vállalkozásoknak, adni a gazdaságnak, már kifelé tartanak a krízisből. Ők a rövidlátás helyett távolabbra néztek, és ennek következtében nyertesei lesznek a válságnak. Az ő gazdasági mutatóik már most jobbak, mint amire ők maguk számítottak.



Magyarország figyelmen kívül hagyta a gazdaság növekedésének szempontjait, kizárólag fiskális szemlélettel közelített a problémához. Az átgondolt gazdaságpolitika régóta hiányzik. Az érdemi párbeszéd hiányában naponta találkozunk egymás ellen ható célokkal és programokkal.

Folyamatosan éljük fel, „elégetjük” erőforrásainkat, tartalékainkat. Súlyos tévút volt az ultraliberális, nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, az elhibázott privatizációs filozófia. Lecsúsztunk az euróról mint fizetőeszközről, és lecsúsztunk sok-sok euróról mint uniós forrásról is. Sokat segíthetett volna egy átlátható, gyors, kis bürokráciával működő pályázati rendszer, amely ott segít, ahol a legnagyobb a baj, és így hatékony eszköze lehetett volna a válság kezelésének is. Ebben az európai költségvetési ciklusban (2007–2013) a gazdaság fellendítésére mindösszesen 14-15 százalékot terveztünk. Az ÚMFT forrásainak négy százalékát (!!!) fizették ki. No comment.

Mindezt a bajt csak tetézik az Európában legmagasabb élőmunkaterhek (adók és járulékok), magas kamatok, a forráshiány. Folyamatosan csökkennek a beruházások, felerősödött a lánctartozás, és a visegrádi országok közül is kiemelkedő, irtózatos energiaárak jellemzőek. A multik elviselhetetlen túlsúlya torz gazdasági struktúrát eredményezett. A magas, esetenként felesleges adminisztrációs terhek csak a habot jelentik a tortán.

Töltse le PDF-formátumban a Somogyi Hírlap Somogy Megyei Önkormányzat által támogatott oldalát!

A közbeszerzési anomáliáktól és a korrupciótól hangos az ország, és mégsem tesz senki semmit. A Transparency International szerint nyolc helyet csúsztunk le a korrupció tekintetében.
A bürokráciára a magyar cégek duplaannyit költenek, mint az európai átlag. És ha mindezt túlélte a gazdaság valamelyik szereplője, akkor jönnek a hatóságok ellenőrzésének anomáliái.

A fentiekből az következik, hogy elengedhetetlen a gazdaságfilozófiai váltás, a magyar érdekek védelme, a gazdaság újjászervezése. Most már nem elég maszatolni, mélyre ható, gyökeres változtatásra van szükség.
Felmerül a kérdés: mit tehetnek ilyen körülmények között az önkormányzatok? Az önkormányzatok vezetői (közgyűlési elnökök, polgármesterek) számára nyomasztó teher, hogy hogyan adjanak munkát az embereknek ebben a gazdasági környezetben. Pontosan tudjuk, hogy polgáraink segítséget várnak tőlünk, elsősorban munkahelyeket. A lehetőségeink azonban elviselhetetlenül korlátozottak, az elvárások már-már teljesíthetetlen feladat elé állítanak minket.

Kollégáim (polgármesterek) legkülönfélébb kezdeményezései, a magyar kreativitás sok száz somogyi munkahelyet mentett meg és ment meg ma is. Hosszú lenne a sor, ezért csak egyet említek, a magunkét. A kaposvári modell bizonyíthatóan eredményes pontját, miszerint a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalap alatti kisvállalkozók számára adómentességet ír elő, törekvésem szerint kiterjesztjük az egész megyére. A lényeg: a megyei önkormányzat csak azon települések számára ad pályázataikhoz önerősegítséget, amelyek elengedik a legkisebb vállalkozók iparűzési adóját. Ezzel ebben az évben ezer munkahelyet menthetünk meg.
 

Segítség a falvaknak: a megyei közgyűlés két éve hozta létre a kistelepülési támogatási alapot

A Somogy Megyei Közgyűlés 2008-ban létrehozta a Kistelepülési Fejlesztési Támogatási Alapot 300 millió forintos keretösszeggel, melynek célja, hogy Somogy megyei települések (a városokat kivéve) EU-s projektjeihez forrást biztosítson a szükséges önrész kiegészítéseként.
A megyei önkormányzat a nehéz pénzügyi helyzete ellenére kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a kistelepülések pályázati önerejéhez hozzájáruljon, ezzel lehetőséget teremtve a szükséges fejlesztéseik megvalósításához.

A Kistelepülési Fejlesztési Támogatási Alap létrehozása óta hatvanöt önkormányzat összesen 81,3 millió forintban részesült. A legutóbbi, 2010. január 25-i döntés értelmében további huszonnégy önkormányzat részesül 33,5 millió forintos támogatásban a fenti táblázat szerint.

Ezek is érdekelhetik