Közélet

2010.11.02. 07:00

Csőd/négyzetméter: belerokkannak a települések a PPP-kbe

Harmincegy PPP-beruházást, köztük nyolc somogyit vizsgál felül első körben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Munkatársainktól

Elsőként a kistelepülési sportcsarnokok, uszodák, tornatermek kerülnek sorra. Kudarcnak ítéljük a közszféra és a magántőke együttműködésében megvalósult és működtetett beruházásokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve: valamennyi konstrukciót felülvizsgálják, és ha szükséges, leállítják.

Nagybajomban az önkormányzat 174 millió forintos hiánnyal küszködik, ebből 62 millió esik a tornacsarnokra. – Az idén mindössze egyhavi bérleti díjat tudtunk kifizetni a csarnok üzemeltetőjének – mondta Czeferner Józsefné polgármester. – A négy közül ez lett a legnagyobb, hiszen nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas, így nekünk kellene a legtöbbet fizetni évente. A vállalkozó már csődeljárást akar indítani az önkormányzat ellen. A fizetési konstrukció szerint hatvan százalékot fizet az önkormányzat és negyvenet az állam. A gondokat tetézi, hogy április óta az állam sem fizet. A napokban kaptuk meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium körlevelét, amiben adatokat kértek és jelezték, hogy rövid időn belül személyes meghallgatásra is sor kerül.

Magyaratádon jobb a helyzet. Törzsök Róbert polgármester elmondta: a csarnok éves díja 27 millió forint. Fizetési gondjaik ugyan vannak, de csak 1-2 havi az elmaradásuk.

Szennában Salamon Gyula polgármester szerint a kihasználtsággal nincs baj, csak a fizetési hajlandósággal. Nem folyik be annyi bérleti díj, hogy számottevően csökkentené az önkormányzat csarnokkal összefüggő kiadásait. Havonta több mint 2,2 millió forinttal csökkenti a költségvetést a csarnok. A pénzhiány miatt hét havi elmaradást görgetnek maguk előtt.

Csurgón 2008 áprilisában avatták a 2800 négyzetméter alapterületű, négyszáz ülőhelyes tornacsarnokot. Akkor az hangzott el: a beruházás kapcsán a következő 15 évben nettó 640 millió forint terheli a várost.

– Szükséges a felülvizsgálat, kedvezően fogadjuk – mondta most Füstös János polgármester. – Bízunk benne, hogy az önkormányzatok számára a jelenleginél kedvezőbb lehetőséget teremtenek.

Csurgónak amúgy egyáltalán nem mindegy, milyen változások lesznek, hiszen a 2,5 milliárdos költségvetésű város idén 51-52 millió forintot törleszt a tornacsarnokra, és ez az összeg csak növekedni fog, miközben a város működési hiánya 168 millió forint.

Már megkapták értesítést a várható vizsgálatról Lengyeltótiban is, ahol Tabhoz hasonlóan Marcali gesztorságával készült annak idején a tanuszoda. A konstrukció lényege, hogy az építtető és tulajdonos magánbefektető fővállalkozóként működteti az uszodát, az egyszemélyes önkormányzati kft. pedig alvállalkozóként működik közre. Lengyeltóti és a minisztérium 15 éven keresztül fizet, a másfél évtized lejárta után pedig jelképes összegért kaphatja tulajdonba a település a 2008-ban avatott létesítményt.

Szatmári Ibolya jegyző tájékoztatása szerint a díjfizetés nem rengeti meg a város költségvetését, s a konstrukciót Lengyeltóti számára megfelelőnek tartják. A jegyző kifejtette: alvállalkozóként a lehető leggazdaságosabban, helybeli dolgozókkal tudják megoldani a működtetést. Szatmári Ibolya hangsúlyozta azt is, hogy a magánbefektetővel korrekt a kapcsolatuk, problémák sem az építés kapcsán, sem azután nem merültek fel.



– Kérdés, hogy az állam megvásárolná ezeket a létesítményeket, azután működtetésre odaadná az önkormányzatoknak, hogy kezdjenek vele, amit tudnak? – így Schmidt Jenő tabi polgármester. – A jelenlegi felállás szerint a működtetés felét is az állam vállalta magára. A négy uszoda esetében az 1,2 milliárdos bekerülési költség szerintem reális volt. Éves szinten hatvanmillió forintunkat viszi ez el, s valami visszajön belőle bevételként. Ha a beruházási érték felét nem kell fizetnünk, valamivel kevesebből is kijöhetünk.

Ezek is érdekelhetik