Közélet

2010.12.22. 00:00

Sztrájk, szolgáltatás, érdek: nyomasztó teher alatt a bírók

Bíró legyen a talpán, aki egy somogyi közlekedési cégnél könnyedén megállapítja az elégséges szolgáltatás szintjét.

Harsányi Miklós

Megbénult tömegközlekedés és kiszolgáltatott utasok ezrei: ismerős kép a közelmúltból. A sztrájktörvény módosítása ezen akar változtatni. A tömegközlekedésben, az energiaszolgáltatásban és a távközlésben rögzítik az elégséges szolgáltatást sztrájk esetén. Ha a tiltakozás megkezdése előtt nem sikerül megállapodni a munkaadóknak és a munkáltatóknak, akkor a bíróság dönthet a szolgáltatás szintjéről.

Dobi István, a Kapos Volán Zrt.-nél működő szakszervezet elnöke szerint azonban aggályos a rendelkezés, ezért a jövőben várhatóan nehezebb dolguk lesz az érdekvédőknek.

– Elgondolkodtató a sztrájktörvény módosítása – hangsúlyozta Dobi István. – Bár nem azt terjesztették elő, ami a szakszervezetek működését szinte ellehetetlenítette volna, ám bíró legyen a talpán, aki egy somogyi közlekedési cégnél könnyedén megállapítja az elégséges szolgáltatás szintjét. Szerintem az elképzelésnek eleve több hátulütője van. Ilyen például, ha a munkabeszüntetés során – a normál üzemjárathoz képest – például fele annyi buszt indítanak el. A törvény első hallásra talán nem rossz, ám a valóság egészen más. Gondoljunk csak bele: ha a sztrájk alatt rengeteg ember fel akar jutni a buszra, ám sokan mégiscsak lemaradnak a járatról. A feldühödött tömeg szétverheti a buszt vagy súlyos atrocitás érheti a sofőrt. Sztrájk esetén néha talán jobb megoldás, ha egyetlen járatot sem indítanak el.

Mercz Attila, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének helyi titkára azt rótta fel, hogy a szakszervezetek megkérdezése nélkül döntöttek. Ráadásul szerinte a bíróság vagy a külső szakértő nem feltétlenül lát rá arra, hogy a napi vasúti gyakorlatban milyen elégséges szolgáltatásra van szükség.

– Szerintem ezt a kérdést nem ilyen törvényben kellene szabályozni – jegyezte meg Svajda József, az MSZOSZ régiós elnöke. – Demokratikus országok alkotmányában egy rövid mondat utal a lényegre: minden állampolgárnak joga van a sztrájkhoz. Az Lajtától Keletre fordul elő, hogy szinte minden fontos kérdést paragrafusokkal bástyáznak körbe. S ettől egyesek azt hiszik, hogy ezután minden olajozottan működik. Azt nem vitatom: túlélte magát a 21 éves sztrájktörvény, van mit javítani rajta, ám egészen biztos vagyok abban, hogy nem ez a megoldás.



Az elmúlt években zsinórban demonstráltak a gazdák Somogyban is. Szabó Tamás, a Magosz megyei elnöke a sztrájkjog kapcsán mégis arról beszélt: a közlekedési-, illetve energetikai cégeknél megtartott munkabeszüntetés nem gátolhat meg senkit abban, hogy eljusson a munkahelyére vagy durván megzavarja a mindennapos életritmusát.
– Mederben kell tartani a megmozdulásokat – húzta alá. – Azon persze lehet vitatkozni, hogy mennyire szigorú ez a szabályozás.

– A sztrájk a munkavállalók korrekt, tisztességes eszköze – közölte Bödő Imre, a gyáriparosok szövetségének somogyi elnöke. – Ezt senki nem vonhatja kétségbe, de ahhoz senkinek sincs joga, hogy egy működő gazdaságot megbénítson, másoknak üzleti kárt okozzon. S ami igen lényeges: a munkabeszüntetés harmadik személynek nem idézhet elő semmilyen veszteséget. Ő ugyanis semmilyen formában nem érintett a konfliktusban.
Bödő Imre egyetért a törvénymódosítással, miszerint – bizonyos ágazati területeken – szabályozni kell az elégséges szolgáltatás mértékét.

KOMMENTÁR

Javaslatok és módosítók – szinte óránként halljuk a szakszavakat. A Parlamentet beadványok tömegével bombázzák a képviselők, a törvénygyár csak úgy ontja az új előírásokat. A jogban járatlan polgár meg csak kapkodja a fejét. Sokan ugyanis nem értik, hogy miről szól a jogszabály. Ki sztrájkolhat és ki nem, s persze a lényeget a tömeg ezúttal is nehezen hámozza ki: miért is jó neki a változás?

A törvény mindenkire vonatkozik. Paragrafusok bűvöletében élő világunkban azonban néha nem árt a (közel)múlt emlékeire visszagondolni. Vadsztrájk, spontán megmozdulás Somogyban is lezajlott, méghozzá jóval a rendszerváltás után. Átlátható, életszerű viszonyokra alapozó, s nem utolsó sorban közérthető szabályozással sok konfliktus talán megelőzhető. (hm)

A törvény mindenkire vonatkozik. Paragrafusok bűvöletében élő világunkban azonban néha nem árt a (közel)múlt emlékeire visszagondolni. Vadsztrájk, spontán megmozdulás Somogyban is lezajlott, méghozzá jóval a rendszerváltás után. Átlátható, életszerű viszonyokra alapozó, s nem utolsó sorban közérthető szabályozással sok konfliktus talán megelőzhető. (hm) -->

Ezek is érdekelhetik