A magyar tenger a Kis-Balaton nélkül halott

– 1982-től a Balatoni Intéző Bizottság elnökségi tagja, ami a Balatoni Szövetség elődje volt. A szövetségben most is elnökségi tag.
– Amikor beültem ebbe a székbe, akkor kezdődött a Kis-Balaton rekonstrukciójának első üteme, azok a fejlesztések, amelyek a Balaton vízminőségének védelmét erősítették – mondta Farkas László. – A kidolgozásban én is részt vettem és azóta is első rangú feladatomnak tekintem a Kis-Balatont.

– Amit a magyar tenger tüdejének is neveznek.
– Sokat harcoltam azért, hogy a Kis-Balatonról és a Balatonról mindig együtt hozzanak döntést. Meggyőződésem, hogy egyik a másik nélkül nem működik. Ha arról beszélünk, hogy a Balaton vízminőségét kellene javítani, az csak egyféleképpen lehetséges, ha előtte a Kis-Balatont rendbe hozzuk. Hiába teszünk mi bármit a Balatonnal, ha a Kis-Balaton az összes iszapot, szennyet, s mindent a világon belevisz a tóba. Ha nincs a Kis-Balaton szűrőrendszere, a Balaton meghal.

– Ezért volt Vörs az elsők között, aki egyedül is vállalta, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat épüljön a faluban?
– Az 1960-as, 70-es években a derítők még csak zártak sem voltak. El lehet képzelni, milyen szennyező források voltak ezek. Mikor magas volt a talajvíz, egyre csak mosta bele a Kis-Balatonba.

– A nemzetközi jelentőségű páratlan élővilágra is gondolni kell a Kis-Balatonnál.
– Sőt meg is kell mutatni. Aláírom, hogy vannak olyan területek, ahova nem lehet, vagy csak korlátozottan bevinni a kirándulókat, de a nagy részét látogathatóvá kellene tenni. Annak semmi értelme, hogy a rekonstrukciós projektben eddig ráköltöttünk 12 milliárd forintot, s még úgy 4 milliárdot még odateszünk, de amikor készen lesz, azt senkinek nem mutatjuk meg.



– Tehát az idegenforgalomért is kell vitatkozni?
– Azon belül is a szúnyogirtás problémájának megoldásáért, valamint a vendéglátást is rendbe kellene tenni. Egyes vendéglátó helyeken olyan szemtelenül magas árak vannak, s olyan minőségű az ellátás, hogy az kritikán aluli. Erre mondom mindig, hogy össze van keverve: a rántott szeletnek nem hidegnek, hanem melegnek, a sörnek meg hidegnek kell lennie, nem pedig melegnek.

– Azért nem volt ez mindig így.
– Akik régen vendéglátósok voltak, szinte úgy örökölték meg a szakmát apjuktól, nagyapjuktól. Náluk a vendéglátás tisztessége mindenek felett volt. Hiába van számos példa arra, hogy jól is lehet vinni, ha némelyek úgy nyitnak éttermet, hogy nem értenek az egészből semmit, csak egyetlen egyet: minél előbb meggazdagodni. A külföldi vendég meg azt meséli otthon, amikor elment az étterembe, ott drága és rossz volt minden. Ráadásul a 45 fokban pulóverben kellett ülnie a szúnyogok miatt. Nem is kell ennél rosszabb reklám, hogy Magyarország, a Balaton kiessen a nyaralási listáról.

Kerékpárutat terveztek a Kis-Balaton körül

Farkas László a tervezőasztalon maradt kis-balatoni kerékpárútról is beszélt. Erre épülhettek volna kerékpárkölcsönzők, vagy kis fogadók pihenőként. – Veszett fejsze nyele lett – fogalmazott a polgármester. – Csak belterületre adtak volna majdnem száz százalékos támogatást. A külterületi szakaszokra nem lehetett pályázni. A települések között pedig általában külterület van. A kisfalvaknak honnan lenne annyi pénze, hogy ezeket önerőből kiépítse? Nem pár ezer forintról beszélünk, hanem súlyos milliókról. Számomra ez teljesen logikátlan – zárta Farkas László.