Közélet

2013.05.17. 18:07

Több vizet a Balatonba? Megemelik Fenyvest, Máriát, Berényt

Hét déli parti települést „meg kellene emelni” a tó felől annak érdekében, hogy több vizet lehessen tartani a Balatonban, növelni lehessen a jelenlegi 110 centiméterről legalább 120 centire a legfelső vízállás-szabályozási szintet.

Fónai Imre

Most az illetékes vízügyi igazgatóság 110 centinél magasabb vízállás esetén elméletileg meg kell hogy nyissa a siófoki Sió-zsilipet, más kérdés, hogy két és fél hete 124 centiméteres vízszintnél kezdték meg a vízeresztést, egészen addig tudtak várni vele. Akkor és ott is elhangzott azonban: a várható csapadék lehullása, illetve tartós északnyugati szél esetén a víz időszakos elöntéseket okozhat a déli part mélyebben fekvő területein.



A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak vannak megoldási javaslatai. Csonki István igazgató arról tájékoztatott:  kezdeményezték, hogy a hét legmélyebben fekvő déli parti település egyes területeinek a megemelése kerüljön be a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklus támogatandó projektjei közé. Ezeken a mélyebben fekvő részeken a partmenti területek nem épültek ki az országos vízgazdálkodási szabályzatban előírt magasságra, azaz 200 centire, hanem csak 130-140-re.

Épületek, utak, csapadékvíz-elvezetők is ezen az alacsonyabb szinten vannak. A hét érintett település: Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr és Balatonberény. Ezeknek a parti infrastruktúráját kellene megemelni a vízügy által előírt 200-as szintre ahhoz, hogy a Balatonban tíz centiméterrel magasabb vízállást lehessen tartani. Csonki István hangsúlyozta: nem kizárólag a közvetlen parti szakaszok megemelését kell elképzelni. Egy gát tehát nem elég, hiszen a mögötte lévő infrastruktúra, az utak, a vízelvezető árkok is alacsonyan vannak, tehát egy egész térség komplex vízrendezését kellene megoldani. Erről készítettek terveket az igazgatóság szakemberei.

Csonki szerint fokozatosan alakulna át a településszerkezet. Először ki kell jelölni azokat a veszélyeztetett településrészeket, ahol mostantól kezdve már csak 200-as szinten szabadna engedélyezni minden épületet, első körben pedig az infrastruktúrát kellene megépíteni, valamint a parti sétányt, amely egy természetes gátat jelentene.
– Számomra ez így, a konkrét tervek ismerete nélkül legalábbis elképzelhetetlen – reagált Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere. – Hollandia a tengerszint alatt fekszik, talán tanultunk valamit az ottaniaktól? Balatonfenyvesnek nyolc kilométernyi partszakasza van, de csak 1,4 kilométer partvédelemmel ellátott. A többi részen közvetlen a kapcsolat a Balaton és a partmenti ingatlanok között.

Csaknem hét kilométeren ki akarják építeni a partvédelmet? Lesz erre pénz? Nem inkább örülni kellene, hogy bizonyos helyeken a tó megőrizte még a természetességét? Hosszú évek óta hangoztatom: mi nem vagyunk ellene, hogy minél több vizet tartsanak a Balatonban, a vízelvezetést azonban előbb meg kellene oldani, mégpedig állami segítséggel, mert az önkormányzatok ereje ehhez kevés. Egészen eddig azonban egyetlen illetékes sem reagált, arról sem tudtunk, hogy tervezés zajlik. Mi a magunk módján, lévén, hogy nem vagyunk szakemberek, úgy képzeltük el:  gravitációs árkokkal, átemelőkkel a probléma java része megoldható. Attól persze, hogy nem tudjuk elképzelni, még lehetnek zseniálisak a most készülő tervek, azt kívánjuk, hogy a szakemberek végre találják meg a legjobb megoldást és pénz is legyen hozzá!
E közben a vízügy minimálisra csökkentette a vízeresztés mértékét a Sió-zsilipen, a Balaton átlagos vízállása pénteken 120 centiméter volt. 

 

Ezek is érdekelhetik