Közélet

2013.11.07. 17:58

Három Gellért-hegynyi szemét évente, mértéktelenül pazarlunk

Magyarországon 80 millió tonna, három Gellért-hegynyi hulladék keletkezik évente. A világon átlagosan 42 millió tonna PET palackot használunk föl minden évben, s az emberi tevékenységnek köszönhetően éves szinten két Magyarországnyi, mintegy 18 millió hektár erdőt veszítünk el világszerte.

Márkus Kata

Ezekkel a sokkoló adatokkal igyekezett a Követ Egyesület ráirányítani a figyelmet arra, hogy a határtalan fogyasztással az emberek tönkre teszik környezetüket, felelőtlenül kizsigerelik energiaforrásaikat. Az ÖkoRulez Roadshow negyedik állomásán, a Kaposvári Egyetemen gazdasági szakemberek közreműködésével hangsúlyozták a jelenlegi gazdasági rendszer újragondolásának szükségességét.

Ám Borbély Csaba, a Kaposvári Egyetem Vállalatgazdasági Tanszékének tanszékvezető docense szerint e sokkoló adatok már nem feltétlenül elégségesek ahhoz, hogy tudatosabban éljünk. – Tehát én már úgy próbálom felkelteni a hallgatók érdeklődését az előadásokon, hogy forintosítom, mennyi pénzt is dobnak ki a kukába heti, havi szinten. Mert bár az bizonyos, hogy minden normális embernek rossz érzése van, ha ételt kell kidobnia a szemétbe, ennek ellenére nap mint nap megteszik. Pedig lehet ezt a helyzetet kezelni, csak oda kell rá figyelni. Ám az is igaz, hogy annyi mindenre kell már figyelnünk az életünkben, erre már nem biztos, hogy marad idő, energia. Ráadásul a reklámoknak se könnyű mindig ellenállni: például egyet fizet, kettőt vihet. Az egyetlen dolog, ami előrelépést jelenthet ebben a helyzetben, az a tudatosság.

Borbély Csaba az élelmiszerpazarlásról szóló előadása kapcsán kitért arra, hogy ma a megtermelt élelmiszeripari termékek harmada a kukában végzi a teljes ellátási láncot tekintve, tehát a termeléstől, a feldolgozáson, a forgalmazáson át a családoknál történő felhasználásig. – Minél inkább fejletlenebb gazdaságilag egy környék, annál inkább az ellátási lánc kezdetén vannak a veszteségek – hangsúlyozta Borbély Csaba –, mert nem rendelkeznek megfelelő tudással, technológiákkal, s például nem tudják megfelelőképpen hűteni az élelmiszereket, így megromlanak. A gazdag országokban pedig az ellátási lánc végén képződik több hulladék.

Hogy mégis inkább makroglobális formában lehet megközelíteni az élelmiszerpazarlás kérdését, annak elsődleges oka a tanszékvezető szerint, hogy rendkívül nehézkes az adatgyűjtés ezzel kapcsolatosan az egész világon. – Számomra a legizgalmasabb kérdés a háztartások élelmiszerkidobása, ám ez egy hatalmas fekete doboz – mondta –, mert annyi és olyan módszertani problémával szembesülünk ennek mérésekor, ami rendkívüli módon megnehezíti, hogy korrekt eredményeket kapjunk. Kezdődik ott, ha valaki például naplózza az általa kidobott élelmiszer mennyiségét, minőségét, az már eleve torzított adat lesz. Gondolkodtunk azon is, hogy a helyi szemétszállító céggel megegyezünk egy lakótelepi kuka átvizsgálásában, s megnézzük a benne található élelmiszermaradékot. De ez sem ad teljes képet, hiszen létezik egy kiskapu itt is, a WC. Oda is sok folyékony ételmaradék kerül. Ráadásul, abban a tekintetben is torzít a kép, hogy a lakótelepeken többnyire nem a leggazdagabbak élnek. S tudjuk, minél gazdagabb egy társadalom, annál több szemetet dob ki otthon. Ezért lehet inkább globális tapasztalatokról beszélni. Pedig szerintem már annyira elkényelmesedtünk, hogy kezd kiveszni az emberből a túlélési ösztön. S attól felek, ha egyszer valami krach lesz – amiben szinte teljesen biztos vagyok, hogy lesz –, akkor az emberek nem tudnak majd mit kezdeni magukkal, csak segítségre várnak.


Hiánypótló képzést tervez az egyetem

A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért 1995 októberében alakult Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület néven 26 vállalat közreműködésével. Jelenleg 100 vállalat a tagja, céljuk a vállalatok és más szervezetek környezeti és társadalmi felelősségének erősítése, ökológiai lábnyomunk csökkentése. Gál Zoltán, a Kaposvári Egyetem Regionális Gazdasági- és Statisztika Tanszékének vezetője szerint e rendezvény azért is fontos az egyetem számára, mert négy egyetemmel közösen összeállítottak egy nemzetközi maszter programot, ami környezet-tudatosságban jártas, felelős vállalatvezetőket igyekszik majd képezni. Ebben a régióban ilyen típusú képzés még nem működik.

Ezek is érdekelhetik