Kevesebb baleset és vízbefulladás: a tájékozottság életet ment

E program keretében – tette hozzá a vízirendészet vezetője – tájékoztató előadásokkal először sikerült elérni bizonyos célcsoportokat, így például a strandok üzemeltetőit.
– Akadnak problémák a balatoni fürdőhelyek üzemeltetése során – így Horváth László. – Mert nem elég kijelölni, gondoskodni is kell róla folyamatosan. A vízirendészet segít, ellenőriz, sorozatos szabályszegés esetén eljárást kezdeményez. Fontos felhívni a figyelmet arra is – az elmúlt években ez egyre gyakoribb –, hogy mi a teendő, ha olyasmit talál valaki a strandon, ami nem odavaló. Az esetek jelentős részében egyébként bebizonyosodik: valójában nem robbanószerről van szó, csak esetleg arra hasonlító tárgyról. Azért is fontos a tájékoztatás, a jó tanács, a tapasztalatok átadása, mert nincs például a jogszabályba írva, hogy csak az menjen a vízbe, aki úszni tud. Ez kinek-kinek a saját belátására, felelősségére van bízva.

Az információ a parancsnok szerint ahhoz kell, hogy mindenki felelősséggel tudjon dönteni. – A kilencvenes évek elején még évente csaknem ötvenen fulladtak a Balatonba, tavaly hat ilyen eset fordult elő, ebből kettő a nyári szezonban (az idén eddig kettő, egy öngyilkosság a déli és egy baleset az északi partnál – a szerző). Senkit sem veszítettünk el viharban; a jó tanács is életet menthet, azt próbáljuk megmenteni, akit információval, tájékoztatással meg lehet. Ennyit tehetünk a közel 600 négyzetkilométernyi vízfelületen, ahol mintegy 15 ezer vízi jármű közlekedik, húsz vízirendőrségi és tíz-tizenkét vízimentő egyesületi kisgéphajó járja a tavat, ahol a statisztikai hivatal adatai szerint 1,3 millió ember fordul meg, azaz egy „folyamatosan üzemelő nagyváros” a nyár során.

Három veszélyforrásra koncentráltak a tájékoztató kampány során, tudtuk meg Heizler György nyugalmazott ezredestől, a projekt vezetőjétől: víz, vihar, tűz. Ezen belül a balatoni specialitásokra: tőzeg- és nádastűz, löszfalak, strand, fürdés, s a tömegrendezvények. Kiadványok készültek a tó téli-nyári veszélyeiről külön a turistáknak, az állandó lakosoknak, a hajózóknak és az önkormányzatoknak.
– Az iskolások és a pedagógusok számára tanórákon is felhasználható CD-t is készítettünk a veszélyforrásokról – magyarázta Heizler György. – A felnőtteket ennél nehezebb elérni, sok más mellett igyekeztünk tájékoztatni az új viharjelzési szabályokról.



Három medencére bontva, külön tudják jelezni a balatoni vihar közeledtét, több fényjelző működik, sőt, a viharjelzés változását immár az okostelefonok is jelezni tudják. Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács közbiztonsági tanácsadó testületének elnöke szerint a emberek még ma is inkább csak várják a segítséget és kevésbé ismerik fel szerepüket a saját biztonságuk erősítésében. – Két felfogás ütközik, hogy milyen mértékben szabályozzunk – így Jamrik. – Van a Szabad Balatonért mozgalom, mely szerint semmit se korlátozzunk, majd én eldöntöm, mikor és hová megyek, de ha bajba kerülök, akkor azért gyertek és segítsetek. Ez inkább a tengeri országokból gyűrűzik be hozzánk, a másik véglet a „szárazföldi hozzáállás”, ezen belül is azon országoké, ahol hagyománya van az állami gondoskodásnak. A háttérben a jogszabályalkotás során is ez a két nézőpont ütközik és e szerint is változnak, vagy éppen maradnak változatlanok egyes szabályok, rendelkezések.