Közélet

2014.02.19. 09:57

Új kihívás a szentjakabi apátság

Bár a nagy útépítések az idén is elkerülik a megyét, s így megelőző feltárások sem lesznek, 2014-ben sem maradnak munka nélkül a somogyi régészek: pályázatoknak köszönhetően több komoly feladat is vár az archeológusokra.

Vas András

Raimondo Montecuccoli, a szentgotthárdi csata – 1664 – diadalmas tábornoka szerint a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz. A régészek élete – leszámítva talán Indiana Jonest... – sokkal békésebb, mint a törökverőé, ám az érdemi munkájuknak ugyanúgy az anyagiak legfőbb kellékei és mozgatói. S jelen állás szerint úgy tűnik, a somogyi archeológusoknak az idén lesz elegendő feladatuk, ugyanis több pályázatnak köszönhetően egész évre elegendő külső munkájuk lehet.

– A legnagyobb programnak a kaposszentjakabi apátság rekonstrukciójával együtt járó feladatok tűnnek – tájékoztatott Honti Szilvia, a Rippl-Rónai múzeum főmuzeológusa. – A kaposvári önkormányzat komoly pályázatot nyújtott be, ha ezt támogatják, akkor ez számunkra egy nagyobb ásatást jelent, emellett egy hitelesítési eljárást, melyben a hatvanas évek során feltárt maradványokat, emlékeket új megvizsgáljuk. Ha ebben a formában nem nyer a pályázat, akkor besegítünk az állagmegóvási munkákba. Az viszont bizonyos, hogy a romterületen egy teljesen új kiállítást hozunk létre, felhasználva többek között Nagy Emese anyagát: a Budapesti Történeti Múzeum részéről ő vezette a hatvanas években a régészeti munkákat az apátságnál, s a leletek nagy része így a fővárosba került, ezeket most visszahozzuk Kaposvárra. A kőanyag kifejezetten érdekes és különleges.



A somogyi régészekre emellett különféle felügyeleti és megelőző feltárások várnak a nagyobb építkezéseknél, mint a nagyatádi vagy a dél-balatoni – például Somogytúr, Siófok, Balatonlelle –, ami sok kisebb munkát jelent. Ahogyan az előzetes régészeti dokumentációk elkészítése is majdani beruházások elé.
– Folytatódik, s talán befejeződik a feltárás az iharosi templomnál is – folytatta Honti Szilvia –, itt a faluval adtunk be közös pályázatot, mely egy alaprajzi rekonstrukció elkészítését tenné lehetővé. Emellett egy komoly kiállításra is készülünk: a nagy útépítések régészeti feltárásainak anyagából állt össze egy országos vándortárlat, melyet először az Országházban állítottak ki, s ez érkezik meg április végén Somogyba.

Ha Anjou-arany nem is, de a dán-norvég király pénze megtalálható a múzeumban

Százezer-félmillió forintot érhet egy átlagos középkori-koraújkori arany pénzérme, mely a somogyi földből kerül elő: talán ez is az oka, hogy bár hivatalosan az ilyesfajta előkerült leleteket le kell adni a múzeumnak, a megyében utoljára valamikor a kilencvenes évek elején jelentkeztek a régészeknél frissen talált aranypénzzel. Melyekből a Rippl-Rónai múzeum jelenleg huszonnyolcat mondhat magáénak, a legkorábbi, egy Luxemburgi Zsigmond-arany a 1400-as évekből való, a többség viszont a 16-17. századból.
– A magyar királyok Károly Róbertig, vagyis a 14. század elejéig nem verettek aranypénzt – magyarázta Varga Máté, a múzeum régésze, aki a héten előbb előadást tart a somogyi földből előkerült aranypénzekről, majd egy kiadványt is készíteni akar a témáról. – Illetve létezik egy Szent Istvánnak tulajdonított, ám a mai napig vitatott arany pénzérme, de hivatalosan az Anjouk óta létezik magyar aranypénz.

Ezekből azonban, mivel saját korukban Európa-szerte elismert, jó minőségű pénznek számítottak, meglehetősen kevés maradt az országban, igaz, helyettük megannyi külföldi érme érkezett a kereskedelemnek köszönhetően.
– Az aranypénzek értékére, minőségére általában mindenütt figyeltek, így többségük a kor valutájává válhatott, elfogadták az egész kontinensen – folytatta Varga Máté. – A többség majdnem színarany, általában 23 és egy- vagy kétharmad karátosak.

A múzeum aranypénzei közül különlegességnek számít I Ferdinánd toszkán nagyherceg dukátja, vagy éppen III. Frigyes dán-norvég király 1663-as veretésű pénze, de akad a gyűjteményben Báthory István lengyel királyként kibocsátott aranyából is – Báthory egyébként erdélyi fejedelemként is aranypénz-veretési joggal rendelkezett, sőt, általában a fejedelemség aranyai értékesebbnek számítottak, mint a korabeli Habsburg-aranyak...

Ezek is érdekelhetik