Közélet

2014.07.18. 15:10

„A kútásó is tanulja a szakmáját, a törvényhozó nem”

Kiss László alkotmánybíró kemény kritikával illette a törvényhozókat Siófokon a nevelőszülők nyolcadik nemzetközi találkozóján. Szerinte a gyakorlati jogalkotásalapjaival sincsenek tisztában.

Fónai Imre

A kútásót is tanítják hetven órában, ennyi elegendő volna arra is, hogy a törvényhozókat gyakorlati jogalkotásra tanítsák. Például hogy vonják be, kérdezzék meg a címzetteket, adott esetben a nevelőszülőket: jó lesz-e így, vagy sem. Hiányzik a stabilitás, a kiszámíthatóság, a kiérleletlen törvényekbe bele van kódolva a módosítás. Kiss László alkotmánybíró mondta ezt pénteken Siófokon a nevelőszülők nyolcadik nemzetközi találkozóján, hozzátéve: szükségük lenne a nevelőszülőknek egy példatárra a jogszabályokról, de csak akkor, ha nem avul el egyik-másik addigra, mire kiadják...

– Már 1987-ben készen voltunk a gyermekvédelmi törvény tervezetével, ehhez képest az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét csak 1989-ben fogadták el – emlékeztetett pénteken Siófokon Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (Magyisz) elnöke. – Hazánk az első tizenkettő között csatlakozott a huszonöt évvel ezelőtt elfogadott new york-i egyezményhez, melynek az a legfőbb eredménye hogy van, létezik. A gyermekjogokkal azóta másként kell hogy bánjanak a kormányok. Nálunk alapvető változást hozott a régi intézményrendszerben; több mint száz lakásotthon jött létre, Somogy megye úttörő volt ebben és kialakult a nevelőszülői hálózat is.

A nevelőszülők jogi státuszának rendezését Orbán István 1983-ban vetette föl először. Ekkor arról beszélt: kerüljenek munkajogi jogviszonyba. Ezért mondta azt pénteken a Magyisz-elnök: harmincéves erőfeszítésük eredménye, hogy végre valóra is vált ez, közben sok mindenkivel leveleztek ennek érdekében, Antall Józseftől Horn Gyulán át Harrach Péterig. – A nevelőszülőnek nem reklám kell, hanem gyerek – így Orbán. – Az elsődleges szempont az, hogy ne kerüljön ki a gyerek a családból. Azaz nem a szülőt, hanem a gyermeket kell támogatnia az államnak.

Kiss László alkotmánybíró az alaptörvénybe is foglalt célokat hasonlította össze a napi gyakorlattal. Azt mondta: helyes, hogy támogatandó a gyermekszületés és a házasság, mégis elhűlve hall olyan mondatokat, mint hogy „ötszázzal emelkedett a házasságok száma, ami a kormánynak is köszönhető”. Kiss jónak mondta, hogy hazánkban a jog nem engedi a „nyakló nélküli abortuszt”, továbbá hogy a házasságot alapvetően férfi és nő kapcsolatának ismeri el, hiszen „mégiscsak a család a nemzetépítő alapsejt, márpedig az gyerekkel együtt teljes és jó, ha követendő példát is tud mutatni”.

Ezek is érdekelhetik