Közélet

2014.07.07. 15:34

Jön az állam gyámnak? Kancellárral indul a szemeszter

Már biztos, megszavazták, hogy szeptembertől bevezetik a felsőoktatási intézményekben a kancellári rendszert. Amelyről már az első hírek megjelenésekor úgy nyilatkozott a szakemberek egy része, hogy nem más, mint az egyetemi autonómia csökkentésére irányuló törekvés. Az ellenzéki pártok némelyike pedig egyenesen úgy vélte, ezzel kancellári gyámság alá vonják az egyetemeket.

Márkus Kata

Palkovics László leendő felsőoktatási államtitkár viszont sietett közölni, a kancellár a fenntartó állam felé is közvetíteni tudja majd a problémákat. Senki sem kérdőjelezi meg, hogy a felsőoktatási intézmény vezetője a rektor, a kancellárnak pedig együttműködési kötelezettsége lesz – mondta.
Amit egyelőre bizonyosan tudni lehet a bevezetendő, új kancellári rendszerről az az, hogy a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti, az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad. A kancellár kinevezője a miniszterelnök, munkáltatója pedig a tárca vezetője. Kinevezése után 60 nappal pedig megalkotja az új szervezeti és működési szabályzatot.



Az új poszt megalkotásával egy időben persze elindultak a találgatások, vajon a Kaposvári Egyetemen, illetve a kaposvári fiatalok jó részét „befogadó” Pécsi Tudományegyetemen ki jöhet szóba, mint kancellár, van-e esetleg belső várományos, vagy külső pályázóról hallani? Utóbbi intézményben négy indulóról is tud a Dunántúli Napló. – Bár a pályázatokat még nem írták ki, úgy tudjuk, négyen gondolkodnak komolyan abban, hogy indulnak a pécsi pozícióért – írta a lap. – Négy nevet több forrásunk is említett: Rappai Gábort, a Közgazdaságtudományi Kar korábbi dékánját, Ifj. Ruzsa Csabát, a PTE gazdasági főigazgató-helyettesét, Lengvárszky Attilát, a PTE oktatási igazgatóját, és Ivády Vilmost, a Semmelweis Egyetem korábbi gazdasági főigazgatóját. A Bama. hu szerint azonban arról megoszlanak a vélemények, hogy mi lenne jobb: egy, a pécsi egyetemhez erősen kötődő kancellár, vagy egy abszolút külső ember. Előbbi átlátja a rendszert, ám meglehet, hogy nem tud teljesen objektív maradni – utóbbinál nyilván éppen fordított a helyzet.

A Kaposvári Egyetemen kancellár-várományosnak kilétéről viszont sem hivatalos, se más úton nem tudtunk információhoz jutni. Az egyetem vezetése a következő, rendkívül informatív választ küldte érdeklődésünkre: „Az Országgyűlés honlapján T/311 iromány szám alatt elérhető az „Egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat, mely az Ön által felvetett kérdésekkel kapcsolatos /a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt is módosító törvényjavaslat/. A www.parlament.hu oldal információi szerint a törvényjavaslat eseményei 2014. június 30-án: határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréshez hozzájárulás, összevont vita megkezdve, összevont vita lezárva. Az iromány adatai szerint: „Állapot: összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra vár.”, „Megjegyzés: A Kormány kezdeményezésére a 2014. július 4-i rendkívüli ülés napirendjén.”

Majd hozzátették: az egyetem folyamatban lévő törvényjavaslatról nem kíván nyilatkozni. A törvény kihirdetését követően az intézmény természetesen végrehajtja majd az abból fakadó kötelezettségeit, a hatályba lépő törvény-szöveg alapján.
Egyelőre azt sem sikerült kiderítenünk, hogy a Kaposvári Egyetem vezetése élne-e a gazdasági vezető kinevezésének jogával. Ugyanis az új törvény értelmében kikerül a gazdasági főigazgatói poszt a felsőoktatási törvényből, ennek megtartását, esetleges betöltését az intézmények saját hatáskörébe utalták. A változtatás értelmében a gazdasági főigazgatói pozíció előreláthatólag a kancellár kinevezése után húsz nappal szűnik meg.


Csütörtökön újabb határidő jár le

Július 10-ig módosítható az alap-, osztatlan és mesterszakok, valamint felsőoktatási szakképzések sorrendje. S ugyanez a határideje a jelentkezéshez csatolandó, hiányzó dokumentumok feltöltésének is. Azok, akik az idén érettségiztek vagy diplomáztak, de nem küldik be a határidőig a bizonyítvány és az oklevél másolatát, lemaradnak az idei felvételiről, ezek nélkül ugyanis nem tudnak pontszámot kalkulálni. Ha a többletpontokat érő nyelvvizsga-bizonyítvány vagy OKJ-s bizonyítvány marad le, akkor a jelentkezés érvényes, de pluszpont nem adható.

Ezek is érdekelhetik