Közélet

2014.12.10. 07:04

Szociális temetés: még egy évig senkinek nem kell sírt ásni

Jelen állás szerint mégsem kell sírt ásnia a szociális temetést kérőknek január elsejétől: ahogyan egy esztendeje, úgy az idén is elhalasztaná a rengeteg szakmai és etikai vitát kiváltó törvény bevezetését a parlament, mely tavalyhoz hasonlóan ismét egy jogszabály-javaslatba bújtatta el az időpont módosítását, s ez alapján csak 2016 év elejétől lépnének életbe az új szabályok.

Vas András

A parlament tavaly fogadta el az új törvényt, mely szerint a szociális temetést kérők hozzátartozóit nem terhelik a végső nyugalomra helyezéssel kapcsolatos költségek, az állam ingyenesen biztosítja a sírhelyet és a koporsót vagy urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról, viszont az elhunyt rokonának vállalnia kell, hogy közreműködik a halott előkészítésében a temetésre, a sír kiásásában, s visszahantolásában. Eredendően már az idén életbe lépett volna, ám az utolsó pillanatban a parlament elhalasztotta a bevezetését, s úgy tűnik, a honatyák még jövőre sem kérnek a sokat bírált törvény életbe lépésével vélhetően együtt járó erőteljesen negatív visszhangból.



Melyből már eddig is jutott bőven, egy októberi esztergomi konferencián a református és a katolikus püspöki kar jelen lévő képviselői is jelezték, finomításokra lenne szükség a törvénnyel kapcsolatban, s „az egyházaknak és a temetkezési szakmának közösen kell megkeresnie a törvényalkotót a nyitott kérdések rendezése érdekében”.
Szakemberek szerint a konferencia után közleményben is megfogalmazott egyházi gondolatoknak komoly szerepe lehet, hogy a kormányzat ismét visszatáncol az ügyben. Korábban ugyanis, amikor a szakmai szervezetek jelezték problémáikat a jogszabállyal kapcsolatban – például arra nem ad választ a törvény, hol öltöztetné, mosdatná és borotválná meg az elhunytat a hozzátartozója ... –, a törvényalkotók nem bizonyultak ilyen készségesnek.

– A temetkezési szakma valóban nem szeretné, ha ilyen formában lépne életbe a szociális temetés – ismerte el Puskás Béla, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezetője, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnökségi tagja –, ugyanis úgy véljük, nem áll összhangban a hazai kegyeleti szokásokkal.
Puskás Béla hozzátette: ennek ellenére cégük, mely a megye temetőinek nagyjából felét gondozza, s a somogyi temetések felét intézi és bonyolítja felkészült a törvény életbe lépésére, mindenütt kialakították a szociális parcellát, melyet élő sövénnyel választottak el a temetők más részeitől.

– A kisebb településeken viszont az önkormányzatoknak valóban gondot okozott teljesíteni a feltételeket – jegyezte meg az OTEI elnökségi tagja –, ráadásul a falvakban nem csak gazdasági kérdés a szociális temetés: hogyan magyarázza el egy polgármester az elhunyt rokonainak, hogy nem a családi sírba vagy élete párja mellé temetik, hanem külön parcellába.
A szakember szerint a temetkezési szakma továbbra a temetési támogatás vagy segély bevezetésében látná a megfelelő megoldást, mely nemcsak humánusabb és szakszerűbb a tervezett szociális temetésnél, de Európában is hagyományai vannak.

– Lengyelországban 1000-1500 eurót, vagyis 310-470 ezer forintot kap alanyi jogon az elhunyt családja, hogy megfelelő végtisztességet tudjon biztosítani – állította Puskás Béla –, Romániában pedig a nyugdíjasok hatszáz euróra, vagyis úgy 160 ezer forintra számíthatnak. Idehaza viszont egyelőre semmilyen állami támogatás nem létezik, pedig nem is lenne szükség ekkora összegre: a legolcsóbb köztemetés 100-110 ezer forintba kerül, vagyis elegendő lenne ekkora állami temetési segély vagy támogatás. Hogy ez alanyi jogon járna, s aki komolyabb temetést szeretne elhunyt hozzátartozójának, az az e feletti költségeket állja, vagy rászorultsági alapon lehetne megkapni, már egy másik kérdés. Mindkettőre van példa Európában, ellenben a jelenlegi magyar jogszabály egyedülálló.

Hogy ez így marad-e, egyelőre nem tudni. A szakmai szervezetek – ha a parlament rábólint a költségvetés megalapozásáról szóló 194 oldalas törvényjavaslatban megbújó néhány soros módosításra – az újabb időponttal nyert egy esztendőt az egyeztetésekre használnák, más kérdés, hogy az elmúlt 12 hónapban is ez volt a szándékuk, értő fülekre mégsem találtak. Legalábbis a Belügyminisztérium halasztást magyarázó indokai között nem szerepelnek a temetkezési cégek felvetései vagy éppen kegyeleti problémák: a BM a települések kapacitásproblémáira hivatkozik, s megjegyzi, az önkormányzatoknak kell még egy kis felkészülési idő, hogy meg tudjanak felelni az előírásoknak.

Ezek is érdekelhetik