Közélet

2016.05.23. 08:03

Waldorf-iskola Kőröshegyen - többet akartak az állami oktatásnál

Szeptemberben újra indul a tanítás a néhány éve bezárt kőröshegyi iskolában, csak éppen nem állami, hanem Waldorf-módszerrel.

Fónai Imre

Tímár Tibor és felesége, Zsuzsanna vállalkozók, Siójuton élnek. A pedagógiához nem értenek, azt azonban néhány éve eltökélték, hogy mire kislányuk iskolás korba ér, nem az állami oktatásba adják, mert többet szeretnének neki annál, mint amit egy állami iskola nyújtani tud. A páréves ötletből mostanra valóság lett: szeptemberben Waldorf-iskola indul Kőröshegyen, egyelőre mintegy húsz elsőssel és másodikossal.
– Sokan mondták, amikor elkezdtünk erről beszélni az ismerőseink körében: ez lehetetlen – így Tímár Tibor. – Mi azonban ezt nem fogadtuk el, miért ne volna lehetséges az, amit erősen és sokan akarunk? Szülőtalálkozókat szerveztünk, egyre többen jöttek el a térségből, egyre többen mondták, hogy egyetértenek velünk: ők is valami mást, többet szeretnének csemetéjüknek az állami oktatásnál. Mivel egyikünk se pedagógus, már működő módszert kerestünk, kézenfekvő volt a Waldorf-iskolák egyre növekvő hálózata.



Ádándot nézték ki első helyszínnek, a korábbi szakiskola évek óta üresen álló ingatlanát, ám az végül a bonyolult tulajdonviszonyok miatt nem jött össze. – Kőröshegyen az egykori iskolaépületeket egy erdei iskola szervezésével foglalkozó alapítvány bérli, de zömmel a nyári szünetben tartanak foglalkozásokat – folytatja Tímár Tibor. – Nekünk az pár évig ideális lehet. Néhány évvel számolunk ott, mert a nagy álmunk a Waldorf-iskola felépítése Ádándon. Van is már egy másfél hektáros területünk, ott szeretnénk földházas technológiával, a szakrális geometria segítségével építkezni.

Kőröshegyen megtartották már a felvételit, a bürokrácia akadályait nagyrészt legyőzték, van két pedagógusuk és egy intézményvezetőjük is, nincs tehát immár akadálya a szeptemberi évnyitónak. Úgy számolnak, hogy jövőre már túljelentkezés lesz. Kérdezzük Tímárékat, hogy a jómódú szülők iskolája-e a Waldorf, mire azt felelik: ez is tévhit, miként az is, hogy annyira szabadelvű az alternatív tanítás, hogy mindent szabad. – Ez nincsen így, de a Waldorf-módszer szerint az kerül a középpontba, hogy mit tud, miben tehetséges a gyerek és nem pedig az, hogy mit nem tud – magyarázza Tibor. – Ez nagyon fontos, hiszen a tudás az egyik legnagyobb kincsünk. A Waldorf-iskolák tandíjasak; havonta 35 ezer forintot fizet a szülő és egyszeri 35 ezer forintot évente a felszerelésre. Ezekben az iskolákban mindent közösen végez a diák, a tanár és a szülő, például ha festeni kell, vagy mi készítjük el a padokat és asztalokat is, és mi faragjuk a lírát, ami egy húros hangszer. Aki nem tud ekkora tandíjat fizetni, az nagyobb részt vállal a közös munkákból. És itt a szülők is „felvételiznek”, mert csak olyan közösség képes a közös működtetésre-fenntartásra, amelyik valóban együtt tud dolgozni.

Siófoktól Balatonboglárig jöttek a szülők a kőröshegyi felvételire csemetéikkel. Mentoriskolájuk is van, amelyik felügyeli, segíti a munkájukat. Tímárék azt mondják, megint csak bebizonyosodott, hogy ha valamit nagyon akarnak, az lehetséges. Így aztán abban is biztosak, hogy lesznek támogatóik az ádándi földháziskola felépítéséhez is...

Se tankönyv, se osztályozás, van viszont zene, vers és kertművelés

A Magyar Waldorf Szövetséghez 34 általános iskola tartozik az országban. A világon az összes iskolás arányához képest Magyarországon jár a legtöbb gyermek Waldorf-iskolába, összességében viszont a tíz százalékot sem éri el az alternatív iskolákban tanuló diákok száma.
Az első Waldorf-iskola 1919-ben nyílt meg a stuttgarti Waldorf Astoria gyufagyár munkásainak gyermekei számára Rudolf Steiner emberközpontú pedagógiájának megvalósítására. Idehaza az első ilyen intézmény 1926-ban kezdte meg működését, Nagy Emilné Göllner Mária alapította budai házában. Ezt követően az első Waldorf-iskola és óvoda Solymáron nyílt, 1989-ben. A Steiner-féle oktatás tizenkét éves (12 Waldorf-gimnázium működik ma Magyarországon), ezt hazánkban egy 13., az állami érettségire felkészítő év követi.
A Waldorf-iskolákban – írta korábban a Magyar Nemzet – az elsősök újságoldal nagyságú betűket kanyarítanak és nem szűk sorok közé nyomorítják. Sok verset mondanak, minden tanulási folyamatot mozgás, ritmus kísér, nyelvórán játszanak, nyelvkönyvet csak a felsősök használnak. Hagyományos értelemben vett tankönyv nincs, miként osztályozás sem, csak szöveges értékelés. A diákok megtanulnak kötni, furulyázni, tantárgy a kertművelés és mozgásművészet.

Kiszúrtak egy paragrafust...

Akkor kaphatnak finanszírozást a központi költségvetésből (úgy tudjuk, az állam állja a pedagógusaik bérét – a szerző), ha az állami kerettantervtől való eltérésük többletszolgáltatásnak minősül – szúrták ki az alternatív iskolák képviselői a jövő évi költségvetési törvénytervezet egy paragrafusát. El akarja lehetetleníteni az állam a működésüket? – vetődött fel a kérdés körükben. Az oktatási államtitkárság válasza szerint erről nincsen szó. Horn György, az alternatív iskolák egyesületének elnöke azt mondta a Népszabadságnak: többletszolgáltatásaik finanszírozását amúgy sem az állami pénzből fedezik, hanem a szülők által fizetett költségtérítésből.

Címkék#Kőröshegy

Ezek is érdekelhetik