Közélet

2016.11.19. 10:21

A titkos diplomácia kegyetlen - elcseréltek minket Szuezért

A világpolitika és az 1956-os forradalom meglepő összefüggéseire világított rá Szerbiában egy konferencián Bertalan Péter, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Társadalomtudományi Tanszékének vezetője.

Jeki Gabriella

Hatvan éve történt címmel tartottak megemlékezést a napokban a szerbiai Bácskossuthfalván. A település neve Mikszáth Kálmán örökérvényű regényéből, A Noszty fiú esete Tóth Marival című műből lehet ismerős, ahol a történet ötletadó eseményei játszódtak. A vajdasági, jórészt magyarok lakta településen az 1956-os forradalom délvidéki emlékeit elevenítették fel egy tudományos tanácskozáson, ahová egy olyan somogyi előadót is meghívtak, aki hosszú évek óta foglalkozik a Balkán gazdasági-társadalmi történéseivel és az ott zajló folyamatokkal.



– Nagyon magasztos és kutatásra érdemesek 1956 belpolitikai eseményei, de ahogy azt a jelen eseményei is mutatják, a világpolitika mindig meghatározza a helyi történéseket – mutatott rá Bertalan Péter történész-politológus. – A nagyhatalmak napjainkban is mindig a meztelen érdekeik szerint cselekednek, amiben nincs semmiféle érzelem. Ennek tipikus történelmi példája 1956, ahol tulajdonképpen egyszerűen fogalmazva, többé-kevésbé elcseréltek minket Szuezért. Ez azt jelenti, hogy a titkos diplomácia kegyetlen, racionális értékrendszere szerint a stratégiai gazdasági érdekek miatt Szuez értékesebbnek bizonyult a titkos diplomácia koordináta rendszerében, az Egyesült Államok pedig nem akart atomháborút kockáztatni.

A kutató hozzátette: a nagyhatalmi diplomáciában nincsen érzelem, szigorú érdekek határozzák meg a diplomáciai mozgásteret. Ebben az időszakban olyan hatalmi háromszögek irányították a világot, mint  a Párizs-London-Tel-Aviv, a Kairo-Moszkva-Peking, a Washington-Párizs-London, és a Moszkva-Belgrád-Budapest háromszögek.
– A nemzetközi folyamatokban 1956 tavaszán az tükröződött, hogy a szovjet belpolitikai viták egyfajta békét jelenhetnek a világpolitikában, mivel rövid ideig lekötötték a Kreml urainak erejét, úgy tűnt, elindul egy enyhülés, de ez csupán egy rövid ideig tartó folyamat volt – fejtette ki a történész. – Fontos politikai kérdésként merült fel, hogy a népi demokráciák szovjetizálása visszafordítható-e? A Kreml elbizonytalanodott, miközben az értelmiségi réteg Magyarországon a nagy egyetemi városokban rendszerkritikát fogalmazott meg. Mindeközben zajlott  a szuezi válság forró szakasza.

Az amerikai diplomácia kedvelt szófordulata szerint elkezdődött az egér és a medve küzdelme. Október végén nagyhatalmi paktumok születtek. Eisenhower elnök az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács ülésén a következőket jelentette ki az oroszok várható magatartását illetően: „Ha veszélyben érzik pozíciójukat a csatlós államokban, miért ne nyúlnának a legszélsőségesebb eszközökhöz is, beleértve akár a globális háború kirobbantását is?”

1956. október 29-én az Egyiptom elleni izraeli támadás befolyásolta a magyar forradalom nemzetközi mozgásterét, ezután Magyarország reménytelenül elszigetelődött az egyenlőtlen Dávid–Góliát küzdelemben.
– A szuezi-magyar ikerválság egyszerűen eltompította a magyar forradalom nemzetközi visszhangját – mondta el Bertalan Péter. – A Budapesti Brit Követség táviratot küldött a külügyminisztérium részére, melyben a következőket fogalmazták meg: „Az oroszok hirtelen ráébredtek, hogyha erőiket teljesen kivonják, a kommunizmusnak vége ebben az országban, ez pedig olyan kilátás, amelyet nem fogadnának el és azért küldjenek be erősítést, hogy az erő helyzetéből tárgyaljanak. Fegyvereik erejével rákényszerítik akaratukat az egész országra.”
Rámutatott Tito és a Szovjetunió kapcsolatának fontosságára is és kiemelte Hruscsov és Tito titkos találkozóját a Brioni szigeten. Végül Tito Kádár János mellett tette le a voksát. A forradalom elbukott. A Nemzetbiztonsági Tanács november 8-i ülésén Eisenhower elnök kijelentette: „Olyan keserű pirula volt számunkra, amit le kellett nyelnünk... De milyen konstruktív lépést tehettünk volna? Annyira sokkoló volt az egész, hogy alig tudtuk elhinni.”

Bertalan Péter még két fontos nyilatkozatot emelt ki előadásában. Az egyik szintén Eisenhower elnöké, november 14-én: „Sohasem kértük bármely népet is arra, hogy forradalmat indítson egy könyörtelen katonai hatalommal szemben.” A másik december 6-án Richard Nixon alelnök nevéhez fűződik: „ A mi egyetlen eszközünk az erkölcsi elítélés volt. Másként kirobbanhatott volna a harmadik és utolsó világháború.”

A forradalom genezise

Mi a forradalom genezise? Miért történik meg 1957-ben, hogy százezrek vonultak fel május elsején a Kádár-rendszert támogatni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a konferencián Tőkéczki László történész, az ELTE professzora.
– Beszédes szám, hogy 1945-től 450 ezer embert vittek el Szovjetunióba és ennek körülbelül a fele nem jött vissza – mondta Tőkéczki László. – Egy évvel később 200 ezer ember cserélt hazát, 250 ezer németet űznek ki a hazájából, 1948-ig a trianoni Magyarországról körülbelül 200 ezer ember menekül el nyugatra, ami egy demográfiai katasztrófa.
Kiemelte: 1953-ban világrengető esemény történt, hiszen Sztálin halálával megrendült a rendszer, ami a saját hazájában milliókat pusztított el, amivel elindult egy „erjedés”. Magyarországon az irányzatok egymás ellen is harcoltak és többek közt ez vezetett a forradalmi eseményekhez.

Ezek is érdekelhetik