Közélet

2016.11.28. 18:04

Három év, mínusz 62 millió - csökken az adó, ha a cigány húzza

A cigányzene adót csökkenthet jövőre, egyes balatoni vendéglátósok szerint mégsem várható az élőzenés helyek feléledése. Az ingyenes élő zenét szolgáltató vendéglátósok leírhatnák társasági adójukból a költségek ötven százalékát egy adómódosítás-tervezet szerint – írta a minap a Világgazdaság.

Fónai Imre

– A nyáron talán ha hárman keresték a cigányzenét, nincs ma már rá igény azok körében, akik étterembe járnak – állította Majoros János, a siófok-széplaki Piroska Csárda és Fogadó tulajdonosa. Kereken tíz éve, 2006-ba írtuk meg, hogy Majoros visszahívta egységébe a zenészeket, kísérlet képpen, hátha több vendéget tud vele becsalogatni. Nem jött össze... – Az idősebb korosztály, amelyik még értékelni tudná a cigányzenét, amelyik még ismeri is a nótákat, nem, vagy csak igen ritkán jár étterembe – így a piroskás vendéglős. – A fiatalok nem igénylik, nem keresik, nem ismerik. Arról nem is beszélve, hogy hatalmas kiadást jelent egy zenekar, fizetni kell a jogvédő hivatalnak, azután a három-négy fős banda esténkénti, személyenkénti hét-nyolcezer forintját, esetleg a szállásukat, a vacsorájukat... Nem véletlen, hogy kevés étterem vállalkozik ma már erre. Van azért remény, úgy vesszük észre, hogy a fiatalok egyre inkább újra keresni kezdik a magyaros étkeket, a pörköltet, a halászlét...



A balatonföldvári Kukorica Csárdában a nyolcvanas évek óta nem telt el nyár élő cigánymuzsika nélkül. Ebből a szempontból egyedülállók talán Balaton-szerte, de a déli parton bizonyosan. – Nekem más a tapasztalatom, szerintem igenis van rá igény a vendégek körében – mondott ellent piroskás kollégájának Hoffmann József. – Mi ezt szolgáltatásnak fogjuk föl, nem úgy, hogy a vendég bejön cigányzenével és anélkül is. Kétségtelen, komoly kiadással jár, hiszen ötezer forintos fejenkénti napidíjjal számolva a három nyári hónapban hárommillióra rúg az ezzel kapcsolatos költség, mert még lakást is biztosítani kell nekik, helyben ugyanis nemigen találni cigányzenekart. Ahogy megszűnt az élő zene a vendéglátó helyeken, úgy oszlottak föl a zenekarok, vagy hagyták abba a bárzongoristák. Az idősebbek jól emlékezhetnek, Siófokon a hetvenes-nyolcvanas években egymást érték az élőzenés szórakozó és vendéglátó helyek. A diszkókorszak azután betette nekik a kaput... Hajdanában volt ugye a zenés felár, a 120 százalékos haszonkulcson felül még tíz százalékot emiatt is rá lehetett tenni. Ma már ez elképzelhetetlen, nem lehet a gulyásleves árába sem beépíteni, hanem a profitigényt kell visszább venni. Az én zsebemben is volna helye annak a nyarankénti hárommillió forintnak...

Az adótörvény módosításának tervezete értelmében három év alatt maximum 62 millió forintot lehetne az élő zenével megtakarítani. Ennyivel lehetne csökkenteni a társasági adót. Erre jegyezte meg egy balatoni éttermes: ha fizetne annyi társasági adót...

Tíz éve előre menekültek, nem jött be

Visszatért a cigánybanda a széplaki Piroska csárdába, Fonyódligeten, Fenyvesen és Márián olyan vendéglős is leveszi most a lakatot az ajtóról, aki ezt tavaly nem tette meg, az egyik boglári szálloda újra kinyitotta korábban bezárt éttermét, a séfeknek már közel ausztriai, vagy olaszországi bért fizetnek nyáron a balatoni éttermek – írtuk tíz éve, 2006-ban. Nem annyira optimizmus, mint inkább előre menekülés volt ez a balatoni vendéglátósok részéről. Azután hamar, 2008-ban beütött a gazdasági válság...

Ezek is érdekelhetik