Már nem kell traktor a temetéshez

A már elkezdődött járdaépítés pedig az idén folytatódik az alig 180 lelkes Drávagárdonyban. Megszépült és a régebbiek meghagyása mellett négy új táblával gazdagodott emlékfal fogadja az ide érkezőket a faluközpontban.

– Eddig a református templom előtti első világháborús emlékműnél tartották az ünnepi megemlékezéseket – mondta Radics József alpolgármester. – Gondoltuk, hogy a történelmi eseményeket gyöngyszerűen összefűzve egymás mellé tesszük. Most már mindegyiknek van gravírozott táblája, versidézettel: „...a hősök tette, mint példa megmarad. Emléküket a szíved mélyén őrzöd. S magyarnak büszkén vallhatod magad!” – olvashatjuk az 1848-49-es szabadságharcosok tiszteletére készült alkotáson. De a világháborúk áldozatainak és az 1956-os forradalom emlékére készíttetett táblák is ott ragyognak a díszköves emlékfalon. Amelynek túlsó oldalára helyezték át az itteni tanítók, illetve a 40 évig a falu lámpásának, Jobbágy Gábornak a nevét megörökítő táblákat, melyeket korábban állítottak a volt tanítványok.



Drávagárdony lakóinak és a településvezetőnek is a régi óhaja teljesült azzal, hogy 1400 méter hosszan, négy méter szélességben kövesút épült a temetőhöz. – Sokáig nem volt lehetőségünk pénzhez jutni, ugyanis a külterületi földutak felújításához 50 százalékos önrészt kellett volna biztosítanunk. Ezt a tetemes összeget, a 20 millió forintot nem tudtuk előteremteni – vette át a szót Kovács István polgármester. – Áldatlan állapotok uralkodtak évtizedeken át, az arra haladó nehéz mezőgazdasági gépek pedig csak tovább rontottak az út minőségén. Esős időben szinte megközelíthetetlen volt a sírkert, sajnos olyan is előfordult, hogy a holttestet traktor szállította...

A kistelepülés nagy reményei

– Panaszunk pusztába kiáltó szó volt még egy jó darabig, aztán Szászfalvi László országgyűlési képviselő segítségünkre sietett, és az ő hathatós közbenjárásával kaptunk 25 millió forintos támogatást – tette hozzá. – Szintén pályázati pénzből épültek kapubejárók a házakhoz, majdnem befejeződött az árkok (saját magunk által előállított) beton mederlapokkal történő burkolása, úgyhogy megoldottuk a vízelvezetést is. Már megkezdődött a település járdáinak térkövezése, mely saját és pályázati forrásból valósul meg mintegy két kilométeres szakaszon.
A jövőt illetően új utakat keresnek, vízi- és lovasturizmusban gondolkodnak, amely ide csalogathatná a határon túli és a magyar vendégeket. A községben lenne helye brikettgyártásnak, gyógynövény felvásárlásának és feldolgozásának. Elképzelések, nagy remények tehát vannak, és bíznak abban, hogy a pályázatok elbírálásánál megfelelő támogatásra is találnak.