Az állami földek eladását is kifogásolták

Somogyban a 6. legnagyobb volumenű állami földeladás zajlott megyei szinten, mondta Gőgös Zoltán. Ángyán József elemzésére hivatkozott, miszerint a települések határában lévő földek 70 százaléka nem helybeli gazdálkodók és családi vállalkozások birtokába jutott, 10 százalékban pedig külföldiek kezére került. Sérültek a helyi gazdák érdekei, mert amikor utólag élni akartak elővásárlási jogukkal, akkor látták, hogy a területekre már mások lettek bejegyezve. Ebben a Nemzeti Földalap súlyos hibát vétett, és emiatt rengeteg per van, tette hozzá a politikus. Hiába vannak földterületei egy településnek, bevétele ebből nincs, mert a nyertes cégek másutt vannak a telephelyeik, iparűzési adót nem fizetnek. Emiatt az MSZP átrendezné az adószabályokat. Gőgös Zoltán megvizsgálná a kisterületekre, az öt hektár alatti földekre vonatkozó 14 ezer szerződést is, mert nem tudni, hány személyt takarnak.



Riasztó elképzelések szivárogtak ki a hazai agrár-felsőoktatás közelgő átalakításáról, vette át a szót Harangozó Gábor. Nagy lehetőséget rejt az átszervezés, ismerte el, de veszélyeket rejt a kormány terve, miszerint gödöllői központtal egy gigaintézményt, egy vízfejet hoznának létre, amely könnyen működésképtelenné válhat, mint a KLIK. A vidéket az segítené, ha ehelyett regionális tudásközpontokat alakítanának ki, és a Kaposvári Egyetem önállóan, vagy a keszthelyivel közösen állattenyésztési tudásközponttá válhatna. Ha létrejönne a gödöllői Nemzeti Agráregyetem, akkor a kaposvári elveszthetné fontos kutatásfejlesztési projektjeit, és az önállóságát is, kedvezőtlenül juthatna forrásokhoz. A tervezetben arról sincs szó, mi lesz a Kaposvári Egyetem három másik karával, állította Harangozó Gábor.