Az emberek egyötöde nem képes önálló ismeretszerzésre

A vidéki iskolákban ma már mindenkit megtanítanak a betűvetésre, de hogy ezt a tudást egyesek mennyire képesek alkalmazni, az igazán csak akkor derül ki, ha kikerültek az iskolapadból, felelte kérdésünkre Tóthné Bali Klára, a Somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola igazgatója.

Bár van különbség a gyerekek teljesítménye között, de analfabétával már nagyon régóta nem találkoztunk, állítja Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna, a kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola igazgatója. Szerinte az utóbbi években a felzárkóztatási Híd program miatt a pedagógusok még intenzívebben figyelnek a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra.

Analfabetizmusról ma már nemigen beszélnek, mert évtizedek alatt sokat változott a helyzet: a jelenség nagyon ritka, ezrelékekben mérhető a lakosság körében, mondta Gombos Péter, a Magyar Olvasás társaság alelnöke, kaposvári egyetemi oktató. – Ezért az írástudatlanság felszámolására már nincs kimondott program. Azonban a funkcionális analfabetizmus gyakori. Ilyenkor az illető el tudja tudja ugyan olvasni a szöveget, de nem képes önálló ismeretszerzésre, ezért nem tud kitölteni egy űrlapot, vagy nem tud megírni egy önéletrajzot. Ez drámaian rontja annak az esélyét, hogy jó munkahelyet szerezzen magának, mert eleve már az álláshirdetések sem jutnak el hozzá.

A funkcionális analfabetizmus a lakosság 20 százalékát érinti hazánkban, tehát az emberek egyötödét, de az EU-ban sem jobb sokkal a helyzet. Gombos Péter elmondta azt is, hogy időszakonként kampányokat indítanak, ilyenkor a szülőkön keresztül igyekeznek elérni a gyerekeket, mert csak együttes erővel lehet visszaszorítani a jelenséget.

A tanulási nehézség is oka lehet

Az olvasási és írási nehézségek oka lehet diszlexia és diszgráfia, mint tanulási zavar, de lehet egyszerűen az is, ha a gyerek kimarad az iskolából, lemorzsolódik és nem gyakorolja eléggé a betűvetést. Benczéné Csorba Margit, a kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központ főigazgatója úgy látja, hogy a pedagógiai szakszolgálati rendszer éppen a nehézségekkel küzdő diákok segítésére indít programokat.

– De nem lehet mindenkit megtanítani írni és olvasni, például a súlyosan, halmozottan értelmi sérült fiatalokat, az ő teljesítményüket másképp kell értékelni ezen a téren, mint az egészségesekét, hangsúlyozta Benczéné Csorba Margit. – Kevesen vannak, akiket az állapotuknál fogva semmilyen módon nem lehet megtanítani az ábécére, de ez a szűk réteg is kap segítséget a gyógypedagógusoktól. Egyeseknél előfordul, hogy az írásuk problémás, de ezt manapság ki lehet küszöbölni a számítógép használatával.