A méltatlanul elfeledett Muzsinszki Nagy Endre képeiből nyílt tárlat

A legtöbben szakrális képeiről ismerik Muzsinszki Nagy Endrét, azonban a művész ennél jóval többet alkotott. Az első világháború idején rajzolóként dolgozott, 1939-ben telepedett le Siófokon. Művészi tervei megvalósítása érdekében érkezett a Balaton-parti városba, s a tó nyújtotta festői lehetőségek vonzották ide. Ez termékeny időszak volt művészileg, hiszen csodás tájképek születtek Siófokon. Azonban megpróbáltatásokkal teli időszakot élt itt meg. Ebből az időszakból is láthatóak képek a Kálmán Imre Emlékházban.

– A közönség számára kevésbé ismert képek kerültek a kiállítás anyagába – mondta Laki Judit, a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet Könyvtár igazgatója. – Az első világháborúhoz köthető képei is láthatóak, de az utána következő időszakból is kerültek alkotások a kiállítás anyagába, amelyeket Siófokon festett. Az 1910-es években tett egy európai körutat és bejárta Itáliát, ahol magába szívta azt a hangulatot, a reneszánsz miliőjét, a humanizmus érzését. Ez az, ami tovább élt a festményeiben.

Muzsinszki Nagy Endre 1955-ben megalapította és 1962-ig vezette a Siófoki Képzőművészeti Szabadiskolát, itt kezdte el és fejezete be élete fő művét, Én vagyok a világ világossága címmel. A magas kort megélt művész utolsó éveit keresztfiánál Balázs Endre katolikus plébánosnál töltötte, Nagyberényben. Itt is hunyt el, végső nyugalomra Siófokon helyezték.

A képeket egy Fejér megyei magángyűjtő bocsátotta a Kálmán Imre Emlékház rendelkezésére. A képek tulajdonosa elmondta, felesége dédapja, Csilléry Kálmán katonatársa és jó barátja volt a művésznek. A kiállítás egyik alapdarabja az a portré, amelyet Muzsinszki róla festett. A másik a Lemberg című tájkép, amely sokáig a családi kúria falán lógott. – A dédpapa az első képet úgy vásárolta meg a Nemzeti Szalon kiállításán – mondta el lapunknak a képek tulajdonosa. – Van fotónk róla, hogy ez a kép a családi kúria falán ott lógott a két világháború között. Majd később a festő megfestette a dédpapát is, ez a két kép adta az ötletet, hogy szívesen gyűjtenénk az alkotásait. Ami nem egyszerű, tekintve, hogy viszonylag kevés kép van tőle forgalomban.

Az alkotások egy része kalandos úton került a gyűjtőhöz, s a meglévők húsz év gyűjtésének eredményei. Interneten hirdetéseket böngészve sikerült összeszedni ezeket a képeket. – Elég változatos állapotban kerültek hozzánk a képek – mondta a magángyűjtő. – Általában mindet restauráltatni kellett, volt hogy keret nélkül jutottunk képhez, ahhoz kellett korban is illő keret találni. Ez egy szép, ám nem egyszerű feladat.

Nagy megtiszteltetésnek érzi a képek tulajdonosa, hogy a gyűjtéséből származó képeket Siófokon is a megoszthatja a nagyérdeművel. – A családunk minden nap elgyönyörködik ezekben a festményekben – fogalmazott a Muzsinszki képek tulajdonosa. – De jó ezt az élményt megosztani másokkal is.