nagyhatalmi civódás

2017.07.28. 21:25

Amerikai szankciók Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen

Az amerikai szenátus nagy többséggel megszavazta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot, amelyek vállalatokat és egyéneket vesznek célba. Az intézkedéseket Berlin és Peking élesen bírált pénteken, Moszkva pedig válaszlépéseket jelentett be.

A száztagú amerikai szenátusban csütörtökön este 98:2 arányban fogadták el a szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel – 419 igenlő és három ellenző vokssal – megszavazta a törvényt.

A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök aláírja a törvényt, hogy az hatályba léphessen, de néhány elemző kétségeit hangoztatta ezzel kapcsolatban. Anthony Scaramucci, a Fehér Ház új kommunikációs igazgatója sejtetni engedte: Trump a törvénycsomagot akár meg is vétózhatja. (A törvényhozásban azonban várhatóan elegendő szavazattöbbség gyűlne össze az elnöki vétó elutasításához.)

A törvény szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, de korlátozza az elnök hatalmát is. Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz”, jelentést kell írnia a kongresszusnak és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk. Így például önhatalmúlag nem oldhatja fel az Oroszország elleni szankciókat sem – ami nyilvánvalóan nincs ínyére Trumpnak.

A szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint azokat is, akiket azzal vádoltak meg, hogy beavatkoztak a tavalyi amerikai választási folyamatba.

A büntetőintézkedések érintenek európai és amerikai cégeket egyaránt. Korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. Amerikai bankok egyébként már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.

A szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek. Pénzbüntetést kell fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban – például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében – vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat. A törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet.

Európai politikusok – köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – már a törvénycsomag tárgyalásakor tiltakoztak, de aggodalmaikat fejezték ki egyes amerikai cégek, mint például az ExxonMobil is. Az amerikai gáz- és olajcégek tiltakozása nyomán módosították a törvénynek ezt a részét, és a végső változat szerint amerikaiak akkor nem vehetnek részt orosz energetikai projektekben, ha azoknak orosz vállalkozások is részesei.

Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók, vagy az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is.

A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-fejlesztésekben vagy üzleti kapcsolatban állnak az e programban résztvevőkkel. A törvény fegyverembargót is előír.

Moszkva válaszul felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik. Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint „200-300 fővel” kell csökkentenie képviseletei személyzetének létszámát.

A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jétől kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz főváros Szerebrjannij Bor zöldövezetében található üdülőkomplexumból.

Moszkva szerint az újabb amerikai büntetőintézkedések ellentétesek a nemzetközi joggal és azt bizonyítják, hogy Washington külpolitikája „rendkívüli agresszív”. A külügyminisztérium világossá tette azt is: további orosz diplomaták amerikai kiutasítása esetén hasonlóképpen fog eljárni és fenntartotta magának a jogot arra, hogy a kölcsönösség jegyében amerikai érdekeltségeket érintő további lépéseket is tegyen.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő közölte: a Kreml nem várta meg, amíg Trump aláírja a törvényt, mert „a szenátus határozata után a kérdés technikailag eldőlt”.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter szerint elfogadhatatlan lenne, ha az Oroszország elleni újabb amerikai szankciók európai cégeket sújtanának. Hangsúlyozta: a német kormány álláspontja változatlan, nem fogadja el a szankciók „területen kívüli alkalmazását európai vállalkozások ellen”. Tudja ezt Trump is, akinek „most el kell döntenie, hogyan tovább”. A szankciók politikája nem megfelelő és nem alkalmas eszköz „a nemzeti exportérdekek érvényesítéséhez és a hazai energiaszektor támogatásához” – tette hozzá a politikus, megerősítve korábbi nyilatkozatát, miszerint az újabb szankciók ügye valójában a cseppfolyósított amerikai földgáz európai értékesítéséről és az orosz földgáz kiszorításáról szól, a legfőbb cél pedig a munkahelyek biztosítása az amerikai energiaszektorban.

A kínai külügyminisztérium szóvivője közölte: az amerikai szenátus „egyoldalúan” hozott törvényt szankciókról, és ha ezek ártanak Kínának, akkor Peking meg fogja védeni saját érdekeit.

Ezek is érdekelhetik