jegyzéket küldtek

2019.09.12. 20:25

Horvátország hivatalosan tiltakozott Olaszországnál egy szoborállítás miatt

Mindez Rijeka elfoglalásának 100. évfordulóján történt.

Horvátország tiltakozó jegyzéket küldött Olaszországnak, mert Trieszt városában, Rijeka (Fiume) elfoglalásának 100. évfordulóján, szobrot állítottak Gabriele D'Annunziónak, az első olasz fasiszta „állam” vezetőjének, aki 1919-ben elfoglalta és független állammá nyilvánította a korábban az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó adriai-tengerparti várost – közölte a helyi sajtó csütörtökön.

„Horvátország a leghatározottabban elítéli Trieszt városának döntését, hogy Rijeka elfoglalásának 100. évfordulóján szobrot állított Gabriele D'Annunziónak” – olvasható a külügyminisztérium közleményében.

Bár helyi döntésről van szó, amelyet nem állami szinten hoztak meg, ugyanakkor más olasz városokban is ünneplik Rijeka elfoglalásának évfordulóját, ez pedig nemcsak a jószomszédi és baráti viszonyt rontja meg a két ország között, hanem ennek az ideológiának az elismerése szemben áll az európai értékekkel is – fogalmaztak a közlemény megszövegezői.

A szoborállítást Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő is bírálta.

„Rijeka a horvát haza büszke része volt és marad, Trieszt szoborállítása, amellyel az irredentizmus és a megszállás előtt tiszteleg, elfogadhatatlan” – írta az elnök Twitter-oldalán.

Csütörtök reggel a rijekai Kormányzói Palota kerítésére két olasz fiatal kifüggesztette az Olasz királyság zászlaját. A rendőrség őrizetbe vettek a 19 és 20 éves olasz állampolgárt, és köznyugalom elleni bűncselekmény vádjával eljárást indított ellenük.

1919. szeptember 12-én D'Annunzio egy 2500 fős milíciával elfoglalta az akkor felerészben olaszok által lakott Fiumét, és független állammá nyilvánította Carnarói Olasz Kormányzóság néven. Így akarta megakadályozni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően az újonnan létrejövő délszláv államhoz kerüljön a város.

D'Annunzio azt akarta, Olaszország jelentse ki, hogy Fiume hozzá tartozik, amikor pedig ez nem következett be, független állammá kiáltotta ki a kikötővárost. Az olasz kormány elítélte D'Annunzio akcióját.

A nagyhatalmak nyomása ellenére a városállam 1919 szeptemberétől 1920 decemberéig, 15 hónapon keresztül tartotta magát, amikor is az olasz haditengerészet lőni kezdte a várost, amelyet a szabadcsapatok végül feladtak.

D'Annunzio 1863. március 12-én született az Adriai-tenger partján fekvő Pescarában, és bár semmi köze nem volt Trieszthez, a városi vezetés mégis úgy döntött, 340 ezer eurót (112 millió forint) szán arra, hogy kiállítást rendezzen személyes tárgyaiból és szobrot állítson neki a Tőzsde téren (piazza della Borsa) – írták a horvát lapok.

D'Annunziót – aki hazájában „A Költő” („Il Vate”), és az irodalomtörténet egyik legnagyobb alakja – egyesek „az első Mussolininek” is nevezik, mert gondolatai nagy hatással voltak a későbbi diktátorra.

Ezek is érdekelhetik