Ország-világ

2021.02.01. 07:37

György László: az emberélet mindennél fontosabb

A kormány első körben már 6000 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a Gazdasági Újraindítási Akcióterv keretében – mondta György László. Az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára szerint a járványhelyzet megmutatta, hogy csökkenteni kell a gazdasági kiszolgáltatottságot.

György László a Magyar Nemzetnek adott interjút.

A lezárások és a korlátozások időszakát élik az emberek, ahogy a gazdaság is szerte a világon. Mit szól ahhoz, hogy egyes országokban tömegek tüntetnek ez ellen, és van, ahol törnek-zúznak?

Az emberek élete mindennél fontosabb. Szerencsére a magyarok fegyelmezetten viselik ezt a nehéz időszakot, mert valóban nem könnyű azoknak, akiknek a megélhetését is érintik a korlátozások.

Rendbontások nincsenek nálunk, de például a vendéglátószektorban egyre nagyobb a feszültség. Vannak, akik a korlátozások ellenére a nyitást fontolgatják. Erről mi a véleménye?

Ha ez megtörténik, az túlmutat a gazdaságvédelmen, ha valaki a tiltás ellenére újra kinyit, az közrendi kérdés. Mindenki akkor cselekszik bölcsen, ha figyelembe veszi, hogy egy olyan járvány közepén járunk, ami veszélyezteti az emberek életét. Egy elhamarkodott nyitással az eddig elért eredményeket kockáztatnánk.

Arról panaszkodnak a vendéglátósok, hogy nagyon lassan jutnak hozzá az állami támogatáshoz. Ez valóban így van?

A kormány is érzékelte a nehéz­séget, és mindent megtesz a kifizetések felgyorsítása érdekében. A kérelmek hetven százalékát már elbírálták, a kormányhivatalok naponta egy-másfél milliárd forintot fizetnek ki, ami a következő napokban tovább gyorsul.

Decemberben négy és fél millió ember dolgozott, ami azt mutatja, hogy az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás elérte a válság előtti szintet. Ez minek köszönhető? Hiszen vannak országok, ahol egekbe szökött a munkanélküliek száma.

A magyar munkanélküliségi ráta arányaiban feleakkora, mint az uniós átlag. Ez elsősorban a vállalkozások bölcsességének köszönhető, mert sokan közép- és hosszú távon gondolkodnak. Azt se felejtsük el, hogy hazánkban az elmúlt harminc évben a bérek és a foglalkoztatottság szempontjából a járvány előtti három év volt a legjobb, ami több ágazatnak is óriási fellendülést hozott. Ez kellő alapot adott a nehezebb időre. Ezenfelül a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései támogatást biztosítanak a bajba került vállalkozásoknak. Segít a hiteltörlesztési moratórium, ahogy a kedvezményes hitelek és a bértámogatás is. A foglalkoztatásnak támaszt ad a beruházásösztönzés, a kormány mintegy 920 milliárd forintnyi beruházástámogatásról döntött 2020 márciusa, tehát a veszélyhelyzet meghirdetése óta, ami közel 2000 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósulásához járul hozzá.

Megemlítenék egy friss statisztikai adatot, amit az ENSZ illetékes szerve ismertetett a minap: amíg a világban 42 százalékkal csökkent, addig nálunk 140 százalékkal emelkedett a külföldi működőtőke-beáramlás 2020-ban. A válság kellős közepén, amikor szinte mindenhol visszaestek a befektetések, Magyarországon ennek az ellenkezője történt, illetve történik.

Ez többek között annak a befektetésbarát környezetnek köszön­hető, ami az elmúlt tíz évben létrejött hazánkban. A magyar munkaerőpiac pedig ennek hatására nem került válságba, hanem átrendeződött. Huszonhatezerrel többen dolgoznak az IT-szektorban, húszezerrel többen a tudományos tevékenységek területén, tizenhatezerrel többen az építőiparban, míg sajnos kevesebben a turizmus, a vendéglátás vagy a szállítás területén, mint a válságot megelőzően.

Az ellenzék azért veri az asztalt, hogy növelje a kormány az álláskeresési járadékot és vállalja át az állam a munkavállalók szinte teljes fizetését a cégektől. Ez nem lenne járható út?

A baloldali kormányok adóemeléseket, megszorításokat hajtottak végre, 2010-re pedig körülbelül egymillió magyar embernek nem volt munkája. Ezzel szemben mi a munka- és tudásalapú társadalomban hiszünk és azt is építjük 2010 óta. Ezért ingyenes ma Magyarországon a szakmaszerzés, ezért alakítottuk át és tettük mérhetővé a felnőttképzési rendszert, ezért adunk ösztöndíjat a szakképzésben tanuló diákoknak és ezért indítottunk egy nyolchetes ingyenes informatikai alapozó képzést a járvány alatt, amelyet kilencezren végeztek el sikeresen. Több mint ezren pedig most a ráépülő képzésnek köszönhetően programozónak tanulnak. A létszámot úgy határoztuk meg, hogy aki végez, az nagy eséllyel munkához jut. Arra törekedtünk, hogy megvédjük az eredményeket és azt az összerendezett tudást, ami a vállalkozásainknál az elmúlt évtizedekben felhalmozódott.

Ezért hoztuk létre azt a törvényt is, amely lehetővé teszi: ha külföldiek magyar tulajdont akarnak vásárolni, megbizonyosodhatunk arról, hogy nem pusztán piac­szerzés a cél, hanem a fejlesztés.

A kutatással, fejlesztéssel foglalkozóknak is azért indítottunk külön bértámogatási programot – a világban egyedülálló módon –, hogy megkönnyítsük a gazdaság újraindulását. Mindez – azzal, hogy GDP-arányosan hazánk költötte a legtöbbet a beruházások ösztönzésére – akkor lesz igazán fontos, amikor a világ ismét kinyit. Ne felejtsük el, hogy például a német családok tavaly százmilliárd eurót nem költöttek el. Az eurózónában a háztartások megtakarítási rátája 12 százalékról 24 százalékra emelkedett. Addigra, amikor ezek a családok elkezdenek majd költeni, készen kell állni a mi kapacitásainknak is. Összefoglalva szerintünk ez a járható út, szemben a kérdésben megfogalmazottal: józan döntéseket kell hozni a vállalkozások megkérdezésével, munka- és tudásalapú társadalmat építeni, patrióta és pragmatikus intézkedéseket hozni, ami nem a helyzet konzerválását, hanem a „kanyarban előzést” segíti. Ez a magyar modell, így lehetünk a válság nyertesei.

A gazdaság újraindulása azt jelenti, hogy ott folytatjuk, ahol véget ért az elmúlt évek növekedési aranykora, vagy új utakra kell lépni?

A kormány első körben már 6000 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a gazdasági újraindítási akcióterv révén. Dimenzióváltásban vagyunk, a források ezt támogatják, hiszen a válság egyben lehetőség is. Előretört a digitalizáció, megnőtt a zöldgazdaság szerepe. A patriotizmus is felértékelődött, amitől korábban külföldön sokan hidegrázást kaptak. Ezt most már a korábbi kritikusok is másként látják.

A járványhelyzet megmutatta, hogy csökkenteni kell a gazdasági kiszolgáltatottságot és meg kell védeni a saját termelőinket. Kínában és az Egyesült Államokban zártak az ellátási láncok, míg az Európai Unió sok alapanyag megtermelésében kiszolgáltatott helyzetben van. Erre példa az acélipar.

Több mint húszmillió tonna acélhulladékot exportálunk Európából, majd Törökországból megvesszük a kész acélterméket. Ha a hulladékot Európában hasznosítanánk újra, akkor ezt a hatalmas mennyiségű hulladékot nem kellene utaztatni, ahogy a késztermékeket sem. Ennek nemcsak iparpolitikai, de környezetvédelmi szempontból is nagy jelentősége van.

A kiszolgáltatottság csökkentéséhez arra is szükség lenne, hogy megerősödjenek a magyar középvállalkozások, illetve bővüljön a számuk.

Ez a stratégia. Úgy van értelme a fejlesztéseknek, hogy a magyar cégek a nemzetközi piacokon is versenyképesek legyenek. A beruházások ösztönzése is ezt a célt szolgálja. Mintegy százmilliárd forintnyi olyan pályázat van jelenleg is, amivel a kiemelt ágazatainkat erősítjük meg. Az élelmiszeriparunkat 35 plusz 5 milliárd forinttal, az egészségipart 55 plusz 23 milliárddal, a divat- és dizájnipart – amelybe beletartozik a textilipar is – 15 milliárddal, az egyszer használatos műanyagok kivezetését tízmilliárddal támogatjuk, míg a zöldgazdaság fejlesztésére szintén tízmilliárdot szánunk.

Mit tud azoknak mondani, akik elvesztették az állásukat, piacukat, és kiszolgáltatottan várják a válság végét? Őket most nem nyugtatja meg, hogy előrelép az ország a zöldgazdaság fejlesztésében vagy a digitalizációban.

Őket a fentieken, a minden vállalkozásnak elérhető gazdaságvédelmi intézkedéseken túl külön segítjük. Turizmusfejlesztésre közel 300 milliárd forintot szántunk a múlt évben, tehát nem lehet azt mondani, hogy magára hagytuk volna az ágazatot. A kisebb szállásadókat a Kisfaludy-programmal támogattuk, amellyel több ezer családi vállalkozás jutott felújítási forráshoz. Az ágazati bértámogatás is segítség, hiszen a bejelentett bér kétharmadát átvállalja az állam. A kiszállított ételek áfáját öt százalékra csökkentettük. Mindenkit arra biztatok, hogy tartson ki, amihez sok segítséget adott és ad a továbbiakban is a kormány.

Borítókép: György László

Ezek is érdekelhetik