Ország-világ

2021.04.08. 06:21

A nemzeti válasz vált be a pandémia kezelésében is

A nemzetköziség különböző mutációit képviselik a szivárványkoalícióban egybeforrt magyarországi baloldali pártok, amelyek – a régi beidegződéseik szerint – továbbra is külföldről várják a segítséget politikai céljaik eléréséhez – szerepel a XXI. Század Intézet elemzésében. Ezzel szemben a nemzeti szuverenitásra építő jobboldali szövetség úgy képes 2006 óta őrizni a stabilitását, hogy a jelenlegi pandémiához hasonló válságokat is sikeresen kezeli.

A nemzetközi párttá olvadt magyar baloldal a járvány megjelenése óta támadja a védekezést, s az oltásellenességtől reméltek politikai hasznot, ám

a Gyurcsány Ferenc vezette szivárványkoalíció mára szemmel láthatóan megbánta a vakcinaellenes hangulatkeltést, s a 2015-ös migrációs válságot követő kommunikációs pálfordulásukhoz hasonlóan most is igyekeznek szépíteni a múltjukon

– olvasható XXI. Század Intézet 2021. első negyedéves nagyelemzésében, amelyet a Magyar Nemzet közölt. A tanulmányban arra is figyelmeztettek, hogy mindeközben a globális liberális körök is hangolódnak a 2022-es választási kampányra, ennek a jele az egyre növekvő külföldi médiabefolyás.

Magyar fölény a vakcinaháborúban

Bár az idei év első hónapjaiban a gyors vakcinabeszerzés volt a legfontosabb kérdés, az Európai Unió (EU) ebben a helyzetben sem tudott hatékonyan eljárni, hasonlóan a 2008-as gazdasági válsághoz és a 2015-ös migrációs krízishez.

„Miután az unióban még tavaly márciusban is bagatellizálták a járvány jelentette kockázatot, a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés is totális kudarc lett, még a lényegesen szegényebb nem NATO- és EU-tag Szerbia is lekörözte a tagországok átoltottságának mértékét tekintve”

– fejtették ki, hozzátéve: ebben a helyzetben ismét a nemzetállami megoldásokat igazolta a gyakorlat.

„ Azok országok jártak el helyesen, amelyek időben léptek, és alternatív forrásból is beszereztek oltóanyagokat. Ilyen ország volt Magyarország is, a kormány elsőként mondta ki azt az EU-n belül, hogy a nyugati oltóanyagok mellett keletről is be kell szerezni vakcinát az újraindításhoz szükséges átoltottság elérésére” – írták.

Rámutattak a 2015-ös migrációs válsággal vonható párhuzamra is, amikor ugyancsak Orbán Viktor kormányfő, szembeszállva a liberális fősodorral, először mondta ki, hogy az illegális bevándorlást meg kell állítani.

Hasonlóan a keleti vakcinabeszerzéshez, a bevándorlásellenes álláspont miatt is elképesztő nemzetközi össztűz érte a kormányt. A támadásokban oroszlánrészt vállalt a magyarországi baloldal, különösképpen a Gyurcsány Ferenc vezette DK. Orbán Viktort ugyanakkor a jelenlegi helyzetben is hosszú távú, stratégiai gondolkodás jellemezte.

Ezt jól példázza, hogy pár hónapja még a brüsszeli és nyugat-európai politikusok, illetve az őket szorosan követő magyarországi baloldaliak is feleslegesnek vagy egyenesen károsnak tartották, hogy az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés mellett a kormány orosz és kínai oltóanyagok beszerzését is szorgalmazta. Ám ma már egyre többen követik a magyar mintát – fogalmaztak, hangsúlyozva: újabb baklövése után a magyar baloldalra ugyanúgy ráragadt az oltásellenes bélyeg, mint korábban a bevándorláspárti jelző, aminek hatása már látszik is a közvélemény-kutatásokban: nő a Fidesz támogatottsága.

„Ám a múltat nem lehet felülírni: a baloldal volt, amely petíciót indított a keleti oltóanyagok ellen, ők tartották riogatásnak az orosz vakcinabeszerzést, s ők beszéltek hamisított kínai oltóanyag-szállítmányokról, valamint ők támadták az oltási programot is”

– mutattak rá, megjegyezve: ha nem lett volna oltásellenes a baloldal, akkor az oltást megtagadók aránya sem lett volna olyan magas a baloldali szavazók körében.

A baloldali politikusok jelentős része már megbánhatta, hogy oltásellenes kampányt folytattak. Ennek egyik jele, hogy sorra oltatják be magukat a keleti vakcinákkal és azok biztonságosságáról beszélnek. „Azonban a baloldal erkölcstelen kampányának nagyon súlyos következményei lettek: sorra látnak napvilágot olyan hírek, melyek szerint többen politikai okokból nem oltatták be magukat, majd később elkapták a fertőzést, amibe belehaltak (köztük Penz András DK-s képviselő – a szerk)” – írták.

A vakcinaellenes kampány kudarcát mutatja az is, hogy már több mint 2,5 millió ember oltatta be magát, így hazánk tudja az unióban az elsők egyikeként újraindítani a gazdaságát.

Történelmi blokk

Az elemzésben arra is kitértek, hogy a vakcinakérdés kapcsán zsákutcának bizonyult a baloldalnak az a beidegződése, hogy – a korábbi gyakorlatukhoz hasonlóan – ismét kívülről, „Európa” felől várják az ideológiai innovációt és a politikai patronázst.

„Ezzel szemben az Orbán Viktor vezette jobboldali közösség a nemzeti szuverenitás visszabővítését és önálló magyar modell létrehozását szorgalmazza. Ez meg is hozta az eredményét: a 2006 októbere és 2019 októbere közötti tizenkét országos választás eredményei alapján történelmi blokk jött létre a Fidesz–KDNP mögött” – fejtették ki, felidézve, hogy ez a jobboldali szövetség a közelmúltban európai színtéren is komoly erőteret hozott létre: az Európai Néppártból történő távozás után új, szuverenitásalapú jobboldali szövetség születik Európában a Fidesz részvételével.

A tanulmány szerint ilyen kohézió nincsen a magyar baloldalban, amelynek hat pártja egyetlen nemzetközi párttá állt össze az elmúlt három évben. „Ennek különböző csoportjai egy-egy frakcióhoz tartozva, a nemzetköziség különféle mutációit képviselik”

– ismertették, emlékeztetve: a szivárványkoalíciót vezető Gyurcsány Ferenc nemrégiben úgy vélte, hogy „a történelemnek úgy kell alakulnia, hogy ebből egy, belül színes, demokratikus blokk legyen, ekkor tudjuk megcsinálni a történelmi küldetésünket”, amely az elemzés szerint nem más, mint a külföldi példákat másoló, idegen érdekeket szolgáló progresszió.

A nagy bábjátékos

„A folyamatos baloldali belharcok is Gyurcsány Ferenc elvárásai szerint alakultak: a baloldali miniszterelnökjelölt-válogatót Dobrev Klára esélyeinek kedvező módon tartják, s minden egyéni körzetben lesz előválasztás, így a DK számos egyénit körzetet át tud venni az MSZP-től. Továbbá a közös listán a helyeket az aktuális közvélemény-kutatások alapján osztják majd szét, ami szinten Gyurcsány pártjának kedvez” – mutattak rá, hozzáfűzve: nagyobb vita az online előválasztás körül van a baloldalon, ami a Momentumnak kedvezne, hiszen a párt támogatóinak egy jelentős része külföldön él.

Azt, hogy Gyurcsány Ferencné még nem jelentette be az indulását a miniszterelnök-jelölti castingon, a think-tank úgy értékelte, hogy a DK kivárásra játszik, mivel még nem akarják elkoptatni a jelöltjüket a hónapok óta tapasztalható nagyotmondási versenyben. „Hagyják, hogy a Momentum és a Jobbik jelöltje belefussanak olyan pofonokba, amelyek jelentősen ronthatják majd az esélyeiket az előválasztási küzdelemben. Ez a terv be is jött Fekete-Győr András kapcsán, hiszen a Momentum elnöke hétről hétre súlyos pofonokba futott bele, a »felcsúti-perként« emlegetett elszámoltatási fenyegetése még a liberális 444.hu szerint is csupán egy tét nélküli bohóckodás” – húzták alá.

Külföldön is készülnek 2022-re

„Amellett, hogy a magyarországi baloldali politikusok is erőteljes kampányt folytatnak már egy évvel a választás előtt, az őket támogató globális politikai körök is készülődnek az Orbán-kormány megbuktatására Brüsszelben és Washingtonban”

– hívták fel a figyelmet az elemzésben, ennek egyik látható jeleként említve a külföldi médiabefolyás növekedését Magyarországon. Mindez – folytatták – nem véletlen, hiszen az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számon tartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és a ma már napi többmilliós eléréssel rendelkező internetes hírportálok komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira.

Donorszervezetek érdekei szerint

Felidézték: a rendszerint baloldali-liberális érdekeket képviselő médiumoknak az utóbbi években a magyar tömegtájékoztatás jelentős részét sikerült elfoglalniuk, és a növekvő befolyásukat, valamint a széles közvélemény elérését kihasználva általában egyoldalúan, a donorszervezetek érdekei szerint igyekeznek informálni a közvéleményt az aktuálpolitikai eseményekről.

A szóban forgó médiumok között említették az RTL Klubot, amely a németországi Bertelsmann-csoport által működtetett RTL-csoport tagjaként sugároz Magyarországon. „De ebbe a körbe sorolhatjuk a Magyar Narancsot, a 2013-ban alapított 444-et, valamint a nemrég létrejött Telex nevű internetes portált is” – tudatták, hozzátéve, hogy egyre inkább növekvő befolyásuk van a külföldi média olyan hazai leányvállalatainak is, mint a Szabad Európa Rádió és a német közszolgálati adó, a Deutsche Welle magyar adása. „Ezekhez nemrég az amerikai Bloomberg is csatlakozott, amely a 168 Óra nevű hetilappal együttműködve szintén magyar nyelvű tartalmakat kínál majd. A 2021-es év hátralevő része tehát a koronavírus-járvány legyőzése mellett már a 2022-es választás kampányáról is szólni fog, amelyben az elmúlt hónapokban még az emberéleteket veszélyeztető oltásellenes kampányt is bevető baloldal nemzetközi segítségre is számíthat” – értékeltek.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (szemben, k), Pintér Sándor belügyminiszter (szemben, b), Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke (j3), Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár (j2), Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára (j2) a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ülésén a Belügyminisztériumban 2021. március 26-án.

Ezek is érdekelhetik