Ország-világ

2021.04.09. 09:20

Az amerikai elnök elé kerülhet a kárpátaljai magyarok helyzete

Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij államfő első találkozója lekerült a napirendről.

Magyarország a kárpátaljai probléma felvetésére készül a júniusra tervezett NATO-csúcson – értesült a Magyar Nemzet diplomáciai forrásból. Kijev egyre inkább a világpolitika szorításában vergődik: közeledne a NATO-hoz, miközben Kelet-Ukrajnában mind kiélezettebb a katonai helyzet. Joe Biden amerikai elnök kormánya szívesen faragna Moszkva-ellenes vazallust Ukrajnából, de azt Washingtonban és Berlinben is éreztették: a NATO-tagságnak még nincs itt az ideje.

„A puffer az puffer”

– mondta a lap egy diplomáciai forrása a Nyugat és Oroszország közé szorult Ukrajnáról annak apropóján, hogy Volodimir Zelenszkij államfő egy hét leforgása alatt Joe ­Biden amerikai elnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is beszélt telefonon, miközben mélyponton van az amerikai–orosz és az ukrán–orosz viszony, a Donyec-medencében pedig kiéleződött a katonai feszültség. Mindkét politikus biztosította Zelenszkijt, hogy kiáll Oroszországgal szemben Ukrajna szuverenitásáért és területi sérthetetlenségéért. Dmitrij Kozak,

a Kreml egy illetékese ugyanakkor tegnap úgy fogalmazott: Ukrajna végének kezdete lesz, ha hadműveleteket kezd a Donyec-medencében.

A világpolitikai erőtér változásaival a magyar külügynek is számolnia kell, amikor a kárpátaljai magyarok védelmére kel Kijevvel szemben. Diplomáciai forrásból a Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Magyarország a Kárpátaljával kapcsolatos sérelmek éles formában való felvetésére készül a júniusra tervezett NATO-­csúcson – igaz, annak megtartása a koronavírus-járvány alakulásától függ. Mindenesetre Biden első európai útja lehet elnökként. „Nem tartunk még itt az előkészületekkel, de biztos vagyok benne, hogy a csúcson valamilyen formában felvetnénk a kárpátaljai problémát” – mondta a napilapnak egy vezető magyar diplomata.

A budapesti diplomácia régóta sérelmezi, hogy magyarországi politikusokat tiltanak ki Ukrajnából, vegzálják a kárpátaljai magyar vezetőket, folyamatosan megfélemlítik a magyar közösségeket és megnyirbálják a kisebbségi, így az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogaikat. „Már két NATO-zárónyilatkozatban is benne van az iskolaügy” – emlékeztetett kérdésre a magyar–ukrán kapcsolatok egy jó ismerője. Az ezen a területen jártasak úgy látják: miközben tavaly nyáron esély nyílt Orbán Viktor kormányfő és Zelenszkij első találkozójára, a helyzet azóta romlott, a csúcstalálkozó pedig lekerült a napirendről, így – példátlan módon – már csaknem két éve nem sikerül megszervezni azt. A politikai szintű NATO–ukrán tanácsüléseket blokkoló magyar diplomácia úgy látja, Zelenszkij nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és Kárpátaljához semmivel sem jobb a hozzáállása elődjéhez, Petro Porosenkóhoz képest.

Az ukrán államfő és a NATO főtitkára. Nincs terítéken a csatlakozás Fotó: Europress/AFP

De a fellépés mikéntje aprómunkát ad a magyaroknak az atlanti szövetségben. Moszkvával szembeni mozgásterének növelésére Zelenszkij a napokban sürgette a NATO-t, vegye fel országát az atlanti szövetségesek soraiba, ám Washingtonban és Berlinben is éreztették: támogatják a törekvést, de ennek nem jött még el az ideje.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nemrég azt mondta: a kárpátaljai magyarok nem tehetnek arról, hogy milyen folyamatok zajlanak Ukrajna keleti részén.

„Magyarország azt várja a szövetségesektől, hogy tegyék világossá Ukrajna számára: a NATO-val való szorosabb együttműködés előfeltétele a vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek között a kisebbségi jogok védelme is szerepel” – tette hozzá.

A Biden-kormány lépéseiből mindenesetre úgy tűnik, Washingtonban megkerülhetetlen partnerként tekintenek Ukrajnára Moszkvával szemben, noha maga Joe Biden aligha a kelet-euró­pai ország nevét akarja a leggyakrabban hallani.

A tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban a Bidennel szemben felmerülő egyik legsúlyosabb vád a fia, Hunter Biden ukrajnai érdekeltségeivel volt kapcsolatos, mert az apja alelnöki éveire (2009–2017) vezethető vissza.

Hunter Biden – akivel szemben jelenleg is vizsgálat folyik Washingtonban – a héten egy interjúban elismerte, „aranyként” fénylett a neve a Buriszma ukrán energiavállalatnál, amikor 2014-ben annak igazgatótanácsába ejtőernyőzött.

 

Ezek is érdekelhetik