Ország-világ

2021.11.04. 06:37

Éles bírálatok kereszttüzében az Európai Unió bevándorláspolitikája

A gyarmati múlt kártalanítása érdekében az Európai Uniónak el kellene fogadnia a migráció jelenségét egy ENSZ-közeli agytröszt szerint.

Keményen nekiment az európai országok bevándorláspolitikájának a Global Research Network – egy ENSZ-hez köthető agytröszt – egy a napokban megjelent tanulmányában – írja a Magyar Nemzet. A jelentés leginkább azt a „bűnt” rótta fel az unió tagállamainak, hogy szelektíven alkalmazzák a nyílt határok elvét:

míg az európai állampolgárok számára lehetővé teszik az országhatáraikon átívelő szabad mozgást, addig a bevándorlók és menedékkérők számára csak abban az esetben, ha a munkájukra szükség van. A szerzők szerint ezáltal a „globális Észak” fenntartja a gyarmatosítási időszak kizsákmányoló rendszerét.

Az Európai Bizottság által 2020-ban beterjesztett új migrációs és menekültügyi paktum is éles kritikát kapott. A jelentés szerint a javaslat lehetőséget nyújt a tagállamok számára a gyarmati időszakot jellemző „európai felsőbbrendűség” gyakorlatának törvényes keretek közötti folytatására, amellett, hogy diszkriminatív és iszlámellenes is. Ezzel szemben a paktum az integrált és felgyorsított határellenőrzési és kérelemelbírálási folyamattal hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a helyzetet a bevándorlás által első körben érintett országok esetében. A javaslat újfajta szolidaritást is bevezetne, amely szerint a kötelező kvóta helyett például a déli tagállamok kapnának olyan támogatásokat – akár pénzügyi vagy emberi erőforrásokat – melyek segítségével csökkenthető a rendszerükre nehezedő nyomás. A szerzők fő megállapítása, hogy

az Európai Uniónak olyan migrációs politikát kell folytatnia a jövőben, amely helyrehozza a gyarmatosítás okozta károkat és kárpótolja a volt gyarmatokat ezen időszak alatt elszenvedett sérelmeikért.

Ezzel azonban van egy hatalmas probléma: az unió huszonhét tagállamából mindössze tíznek volt a történelem folyamán valamilyen gyarmata, jelentős részben nyugat-európai országok. Felmerül tehát a kérdés, hogy ha ebben az esetben a jelenlegi, „globális Dél” országaival szembeni igazságtalan gyakorlatot felváltjuk egy, a nagyobb részben kelet-európai országokkal szembeni jogtalan eljárással, az mennyivel lesz a jövő szempontjából kevésbé diszkriminatív és feszültségeket gerjesztő?

Másrészről pedig tagadhatatlan, hogy a volt gyarmatokat rengeteg mindentől megfosztották, azonban az új migrációs tendenciák – Afganisztán vagy éppen Belarusz esetében – azt mutatják, hogy nem minden esetben ezekből az országokból érkeznek a bevándorlók. Emiatt a gyarmatosítási időszak kötelezettségvállalásából kiindulva nem lehet az uniós migrációs politikát alakítani.

Ezek is érdekelhetik