Döcög az ukrán gabonaexport, nem az éhező afrikai országokba megy a termény nagy része

Bár nemrég megindult az ukrán gabonaexport, a tavalyi mennyiségnek csupán a felét adta el Ukrajna külföldi vevőknek - írja a Magyar Nemzet. Ráadásul a nemzetközi várakozásokkal ellentétben jórészt nem az éhező afrikai országokba került az ukrán gabona, hanem Törökországba és Európába.

Egy munkás kukoricát ereszt ki egy tehervagonból a németországi Rostockban. Az ukrán gabona nagy része nem a szegély afrikai országokba megy

Forrás: dpa/AFP

Fotó: Jens Buttner

A háború ukrán gazdaságra gyakorolt hatásáról alig esik szó, pedig a helyzet igazán drámai – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet cikke.

Ukrajna augusztus végén gyakorlatilag államcsődöt jelentett be, hiszen adósságait nem törlesztette maradéktalanul és bár a hitelezői által adott haladéknak köszönhetően át tudta ütemezni adósságait, az ország gyakorlatilag nem tudja előteremteni saját fenntartási költségeit.

Ukrán közlés szerint havonta 9 milliárd dolláros (3600 milliárd forint) támogatásra lenne szüksége a költségvetési hiány fedezésére.

A cikk szerint az ukrán gazdaság végletes megrendülése – a megannyi borzasztó anyagi veszteség és emberáldozat mellett – nem utolsósorban azért következett be, mert az orosz előrenyomulás miatt Ukrajna fontos ipari területeket és gazdasági lehetőségeket vesztett el. Példaként az export hozható fel: a háború előtt Ukrajna kivitele elérte az ország GDP-jének, bruttó hazai termékének negyven százalékát, a két húzó termékcsoportot pedig a kohászati anyagok és a gabona adták. Az orosz betörés ugyanakkor mindent felborított.

A két legfontosabb kohászati üzem Mariupolban működött, ezek a harcokban a földdel váltak egyenlővé, de nem sokkal jobb a helyzet a gabona ügyében sem.

Mint írják, a gabona korábban jórészt a Fekete-tengeren hagyta el Ukrajnát, ráadásul nem is csekély mennyiségben, az ország ugyanis a háborúig a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre volt, de jelentős szereplőnek számított a kukorica és az árpa világpiacán is. A háború kitörése után azonban Oroszország blokád alá vette a fekete-tengeri kikötőket. A patthelyzetet a július 22-én aláírt egyezmények oldották fel, ezek helyi tűzszünetet garantálnak, így az ukrán gabonaszállítmányok útnak indulhatnak három város, Odessza, Csornomorszk és Pivdennij kikötőiből a Fekete-tengeren.

Bár Ukrajna most már egyre több gabonát exportál, a mennyiség még mindig bőven elmarad a korábbitól – hívja fel a figyelmet a lap. Hivatalos közlés szerint idén augusztus végéig 3,4 millió tonna gabonát vitt ki Ukrajna, a teljes mennyiség felét augusztusban. Ehhez képest tavaly ilyenkorra már hétmillió tonna ukrán gabona jutott el külföldi vevőkhöz, az augusztus pedig majdnem négymillió tonnás exportot hozott.

A nemzetközi várakozásokkal ellentétben nem Afrikában kötött ki a tengeren szállított ukrán gabona döntő része.

A legnagyobb vásárló Törökország volt: a 36 regisztrált vízi szállítmányból 16 a törököknél ért partot. A célállamok között volt még mások mellett Olaszország, Németország, Románia, Írország, valamint Irán, Dél-Korea, Egyiptom, Dzsibuti és Szudán is. Utóbbi volt az egyetlen szubszaharai címzett. Az országok listája azzal együtt is árulkodó, hogy köztudott: a tengeri szállítmány partot érésének helye nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott is használják fel a termékeket – hívja fel a figyelmet a cikk.

A vízi út megnyíltával Ukrajna havi nagyjából négymillió tonna gabonát és olajos magvat exportálhat a Fekete-tengeren, kérdés azonban, hogy maradéktalanul kimerítik-e majd a lehetőségeket.

Az orosz hadsereg ugyanis már a szerződés aláírásának másnapján cirkálórakétákkal lőtte Odesszát, és a harci cselekmények alakulása mellett az is kérdés, hogy háborús viszonyok között lesz-e kellő létszámban tengeri fuvarozó.