Európa katonai kiadásai a legmagasabbak a hidegháború óta

Kínai külügyminisztérium: Peking tiszteletben tartja a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását

Kína tiszteletben tartja a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását - szögezte le hétfőn a kínai külügyminisztérium szóvivője, reagálva arra, hogy az ország párizsi nagykövete a múlt héten megkérdőjelezte a volt szovjet köztársaságok - közöttük Ukrajna - szuverenitását, és emiatt több volt állam kifejezte nemtetszését.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió felbomlása után Kína az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot a volt tagköztársaságokkal, és a velük való kapcsolata azóta is a kölcsönös tiszteleten és az együttműködésen alapul.

Ukrajnára kitérve elmondta: Peking folytatja együttműködését a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy utat nyissanak a helyzet politikai megoldása felé. Úgy vélte továbbá, hogy egyes sajtóorgánumok szándékosan élezni akarják a viszonyt Kína és néhány ország között, emiatt óvatosságra intett.

A múlt héten Lu Sa-je, Kína párizsi nagykövete az LCI francia hírtelevízióban arra a kérdésre válaszolva, hogy mi az álláspontja a Krím hovatartozásáról, kijelentette: a félsziget történelmileg Oroszország része volt, Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajándékozta Ukrajnának. Hozzátette: "Még a volt szovjet köztársaságoknak sincs de facto státusuk a nemzetközi jog szerint, mert nincs olyan nemzetközi szerződés, amely szuverén államként rögzítené őket".

Kijelentései miatt Litvániában, Lettországban és Észtországban hétfőn bekérették a külügyminisztériumba a kínai nagyköveteket.

Tiltakozását fejezte ki továbbá Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, "teljesen elfogadhatatlannak" nevezve a nagykövet szavait, a német külügyi szóvivő pedig felszólította Pekinget, hogy tisztázza álláspontját a kérdésben.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter "szarvashibának" minősítette a nagykövet szavait.

A nagy port kavart kijelentés után Kína párizsi nagykövetsége közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a nagykövet "csupán saját személyes véleményét fejezte ki, szavait nem szabad politikai állásfoglalásként értelmezni".

Oroszország figyelmeztetett, hogy a gabonamegállapodás veszélybe kerül

Dmitrij Medvegyev kijelentette, hogy ha a G7-ek az Oroszországba irányuló export betiltására lépnének, akkor válaszul felmondaná a fekete-tengeri gabonamegállapodást, amely lehetővé teszi a létfontosságú élelmiszerek Ukrajnából történő kivitelét. Oroszország határozottan jelezte, hogy nem fogja engedni, hogy az alku május 18-án túl folytatódjon.

A Hét csoport (G7) országai az Oroszországba irányuló export közel teljes betiltását fontolgatják - jelentette a múlt héten japán kormányzati forrásokra hivatkozva a Kyodo japán hírügynökség.

Zelenszkij kitüntetést adományoz az észt miniszterelnöknek, aki Ukrajna NATO-csatlakozását szorgalmazza

Miközben folytatódik az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Jaroszláv bölcs herceg érdemrenddel tüntette ki Kaja Kallas észt miniszterelnököt.

A miniszterelnök, akinek országa a NATO és az Európai Unió tagja, az északnyugati Zsitomir városában megbeszélést folytatott Zelenszkij elnökkel, és közös nyilatkozatot írt alá vele, amelyben elítélik Oroszország ukrajnai invázióját. 

Jakab István: Magyarország kiáll Ukrajna mellett, de a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását kéri

Magyarország a háború kitörése óta elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett - jelentette ki Jakab István, az Országgyűlés alelnöke hétfőn Prágában az európai uniós nemzeti parlamenti elnökök kétnapos konferenciájának nyitónapján.

"A háború egyéves évfordulója kapcsán az Országgyűlés március 31-én békepárti határozatot is elfogadott" - emlékeztetett a magyar politikus.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország eddig több mint 100 millió eurót fordított Ukrajna támogatására, és történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját folytatja. Magyarország folyamatosan gondoskodik az országba érkező ukrán menekültek ellátásáról, a háború kezdete óta 4,8 millióan érkeztek az országba Ukrajnából.

Leszögezte: "az utóbbi időkben tapasztalt kárpátaljai események, a magyar pedagógusok indokolatlan elbocsátása és a magyar jelképek levétele egy súlyos, magyarellenes kampány egyértelmű jelei Ukrajnában. Ez nemcsak kétoldalú probléma, hiszen Ukrajna uniós tagjelölt, a nemzeti kisebbségek védelme pedig az EU egyik deklarált alapértéke."

"Az Ukrajna elleni orosz agresszió nem az első orosz puskalövéssel kezdődött, tisztelt Konferencia, hanem azzal, amikor az orosz politika kétségbe vonta az ukrán nemzet létét, az ukrán nyelvet és az ukrán nemzeti kultúrát. Ebben a kérdésben mi, az Európai Unió minden tagállama, Ukrajna mellé álltunk" - fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.

"Mikor fogja az Európai Unió hasonlóképpen elismerni és megvédeni az ukrajnai nemzeti közösségek létezéshez való jogát, mint ahogyan elismeri és védi az ukrán nemzet egzisztenciális jogát?" - tette fel a kérdést.

A prágai parlamenti konferencia kedden folytatódik.

Németh Zsolt: az Európa Tanács egyezményt kíván elfogadni az ukrajnai háborús büntettek elszámoltatására

 Előremutató az Európa Tanács (ET) azon döntése, hogy olyan széleskörű nemzetközi egyezményt kíván elfogadni, amely az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények elkövetőinek büntetlenségét kívánja elkerülni - jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban hétfőn.

A jelentés alapján létrehozni kívánt egyezmény megkötése az Európa Tanács negyedik, az izlandi Reykjavíkban, május közepén tervezett csúcstalálkozójának egyik fontos sikere lehet majd - emelte ki.

A politikus arról is tájékoztatott, hogy az ET Miniszteri Bizottsága felkérte a Parlamenti Közgyűlést, fejtse ki álláspontját Koszóvó ET-tagságáról. Szavai szerint ez kockázatot jelent a reykjavíki csúcstalálkozóra nézve, hiszen a Miniszteri Bizottság rendkívül érzékeny, a vasárnap Észak-Koszovóban tartott polgármester-választást követően hozakodott elő a felkéréssel.

"Félő, hogy az Európa Tanács döntése a stabilitás helyett az instabilitást fogja szolgálni. Ahogy félő az is, hogy a tanács egysége, ami szükséges a negyedik csúcstalálkozó sikeréhez, megkérdőjeleződhet" - fogalmazott.

A nemzetközi közösség és az Európa Tanács intézkedéseinek a feszültséggel terhelt régió stabilitását kell szolgálnia - tette hozzá Németh Zsolt.

A "georgiai légióra" mért Iszkander-csapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Iszkander rakétarendszerrel mértek csapást az orosz erők az ukránok oldalán harcoló "georgiai légió" állására a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivkában, amelynek következtében mintegy hatvan "zsoldos" életét vesztette, további húsz pedig megsebesült - jelentette ki hétfőn Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a rakétacsapást még pénteken mérték egy könyvtárépületre, amely amellett, hogy "zsoldosok" szállása volt, fegyverraktárként is szolgált. A támadás 15 egységnyi haditechnikát is elpusztított.

"Az orosz védelmi minisztériumnak minden olyan külföldi zsoldosról van információja, aki orosz katonák meggyilkolásában részt vett. Valamennyiüket eléri a megérdemelt megtorlás" - hangsúlyozta.

A pénteki hadijelentésben a szóvivő az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségét mintegy 470 főben nevezte meg, akik közül szavai szerint több mint 280 katona és "zsoldos" a Donyeck körzetében folytatott harcokban esett el. Konasenkov egyebek között beszámolt még egy ukrán vezetésipont és három lőszerraktár felszámolásáról is.

Jevgenyij Prigozsin, a város ostromában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magánvállalat alapítója a Telegramon hangot véleményének, miszerint Volodimir Zelenszkij röviddel Bahmut eleste után fog parancsot adni a beharangozott ukrán ellentámadásra, mert "szüksége lesz egy nagy győzelemre"

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán erők éjszaka három pilóta nélküli motorcsónakkal megkísérelték megtámadni a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli bázisát. Az eszközöket megsemmisítették, áldozatok nem voltak.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Moszkva környékén őrizetbe vette egy őrző-védő magáncég egyik alkalmazottját, aki arra készült, hogy az ukrán oldalon harcoljon a háborúban, és ehhez társakat is akart gyűjteni magának. A hatóság az Ukrajnával határos Belgorod megyében büntetőeljárást indított két helyi lakos ellen, akik két katonáktól szerzett AK-74M típusú gépkarabélyt és csaknem négyszáz hozzávaló lőszert próbáltak meg eladni.

Ruszlan Sztefancsuk: Ukrajna a legmagasabb árat fizeti, amiért Európát választotta

Ukrajna az európai értékeket és az európai közösséget választotta, s ezért a választásáért most a lehető legmagasabb árat fizeti: Oroszország háborút indított Ukrajna ellen - jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke hétfőn Prágában az európai uniós országok parlamenti elnökei kétnapos konferenciájának nyitónapján.

Ruszlan Sztefancsuk kiemelt vendégként vesz részt az uniós parlamenti elnökök prágai konferenciáján. Magyarországot Jakab István, az Országgyűlés alelnöke képviseli.

Az ukrán parlamenti elnök szerint országa a csatlakozási feltételek közül hét területen könyvelt el előrelépést. 

Markéta Pekarová Adamová, a cseh Képviselőház elnöke beszédében azon meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi közösségnek folytatnia kell Ukrajna támogatását a jogos önvédelemben. "Határozottan el kell utasítani azt az álláspontot, hogy további fegyverek szállításával Ukrajnának csak olajat öntünk a tűzre. A békéről ebben az esetben csak az erő pozíciójából lehet tárgyalni" - vélte a cseh parlamenti alsóház elnöke. Kijelentette: Európának jelenleg nincs világos elképzelése arról, milyen viszonyt akar fenntartani Oroszországgal a háború befejezése után. "Meggyőződésem, hogy erről komoly vitát kell folytatni" - szögezte le.

A kétnapos prágai konferencia első napjának témája: az Ukrajna elleni orosz agresszió és az EU válasza tágabb geopolitikai kontextusban. A nyitóbeszédeket követő délutáni vitában az egyes országok küldöttségeinek vezetői is elmondják véleményüket.

A tanácskozás második napjának témáját az EU szerepe a demokráciák globális együttműködésében, illetve az EU-tagállamok totalitárus rendszerektől való függésének problémaköre képezi.

Az ukránok Herszon régiót támadták

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) az elmúlt nap folyamán 88 lövedéket lőttek ki Herszon régióban.

A nap folyamán 11 lövedéket lőttek ki ágyútüzérségből Golaya Pristanra, hatot Peschanovkára, 11-et Aleshkire, 5-öt Podlesnoje-ra, hármat Korsunkára, ötöt Velyka Kardasinkára és nyolcat Kardasinkára

Ugyancsak éjszaka 39 lövedéket lőttek ki ágyútüzérségből Novaja Kahovkára, Kahovkára és Kardasinkára.

.Pontosítás alatt áll a polgári áldozatok száma.

Oroszország zsoldosokat támadt Donyeckben

Iskander hadműveleti-taktikai rakétarendszer megtámadta a szakadár Donyecki Népköztársaság (DPR) konsztantyinovkai könyvtárépületében található fegyverraktárat és külföldi zsoldosok állomáshelyét - erről az orosz védelmi minisztérium számolt be .

Azt is közölték , hogy ennek következtében az úgynevezett grúz légió 60 harcosa, valamint a közeli területen található 15 katonai felszerelési egység megsemmisült. Körülbelül 20 másik zsoldos súlyosan megsérült a támadásban.

Kilenc régiót támadtak az oroszok

9 ukrajnai régiót támadtak az oroszok, 4 civilt öltek meg az elmúlt nap során. Az ukrajnai Donyeck, Herszon és Dnyipropetrovszk megyét ért orosz támadásokban a helyi hatóságok szerint még legalább 11 ember megsérült - írja a The Kyiv Independent.

Oroszország cáfolja azokat a híreket, amelyek szerint Ukrajna átkelt a Dnyeperen

Az ukrajnai déli Herszon régió Oroszország által beiktatott vezetője cáfolta egy amerikai agytröszt jelentését, miszerint az ukrán erők állásokat foglaltak volna el a Dnyeper folyó keleti partján.

A Dnyeper folyó keleti partján nincsenek ellenséges állások... a mi hadseregünk teljes mértékben ellenőrzi azt a területet - írta Vlagyimir Saldo a Telegram-csatornáján.

Kramatorszki iskolát ért bombatalálat - fotók

Az éjszaka folyamán egy kramatorszki oktatási intézményt bombatalálat ért – írja az Origo, az ukrán Suspilne-re hivatkozva. A támadásban nem sérült meg senki.

A balti országok külügyminisztériumai bekérették a kínai nagyköveteket a párizsi kínai nagykövet nyilatkozata miatt

Litvánia, Lettország és Észtország hétfőn bekérette a külügyminisztériumba az országaikban működő kínai diplomáciai képviselet vezetőit Lu Sa-je franciaországi kínai nagykövet nyilatkozata miatt.

A kínai diplomata pénteken a francia televízióban azt mondta, hogy nincs olyan nemzetközi szerződés, amely meghatározná a volt szovjet köztársaságok szuverén állami státuszát.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter hétfőn az uniós külügyminiszterek luxemburgi találkozójára érkezve közölte: 

Lu Sa-je nagykövet a francia televízióban arra a kérdésre válaszolva, hogy mi az álláspontja a Krím hovatartozásáról, kijelentette: a félsziget történelmileg Oroszország része volt, Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajándékozta Ukrajnának. Hozzátette: „Még a volt szovjet köztársaságoknak sincs de facto státusuk a nemzetközi jog szerint, mert nincs olyan nemzetközi szerződés, amely szuverén államként rögzítené őket”.

Franciaország, Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia megdöbbenését fejezte ki a kínai nagykövet kijelentése miatt. Párizs vasárnap válaszul "teljes szolidaritásáról" biztosított minden érintett államot, amelyek megfogalmazása szerint "több évtizednyi elnyomás után" vívták ki a függetlenségüket.

– szögezte le a francia külügyminisztérium egyik szóvivője.

A szóvivő hozzátette: Kínának tisztáznia kell, hogy az interjúban elhangzottak tükrözik-e álláspontját vagy sem.

A három balti állam és Ukrajna, amelyek korábban a Szovjetunió részét alkották, a párizsi állásfoglaláshoz hasonlóan reagáltak.

Orvosokat kényszerítenek a frontra

Oroszország arra kényszeríti a bergyanszki orvosokat, hogy jelentkezzenek katonai szolgálatra -állítja az ukrán főparancsnokság. Oroszország állítólag katasztrofális egészségügyi személyzethiánnyal küzd a harctéren.

Fegyveres harc tört ki a Wagner-csoport és az orosz erők között Luhanszkban

A Kyiv Independent szerint lövöldözés tört ki az orosz hadsereg katonái és a hírhedt Wagner zsoldoscsoport között az orosz ellenőrzésű Luhanszki területen fekvő, megszállt Sztanickij Luhanszka városában – jelentette a vezérkar április 23-án a napi esti tájékoztatójában.

A vezérkar szerint az összecsapás következtében mindkét oldalon voltak sebesültek – írja a Mandiner.

Svájc németországi nagykövete kiállt a semlegesség mellett

Paul Seger, Svájc németországi nagykövete kiállt hétfőn a svájci alkotmány által előírt semlegesség mellett, amely értelmében az alpesi ország ellenzi a háborúban álló Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.

A nagykövet az Augsburger Allgemeine című német lapnak a fegyverszállítással kapcsolatban elmondta, hogy meglepte a rájuk zúduló kritika mértéke.

A törvény azt is kimondja, hogy a svájci gyártású lőszerek vásárlói nem adhatják tovább azokat egy hadban álló harmadik félnek.

– mondta Seger az interjúban, amely hétfőn jelent meg a német lapban.

Alain Berset svájci szövetségi elnök kedden Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásain megerősítette, hogy Svájc továbbra sem hajlandó katonai támogatást nyújtani az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának, közvetett módon sem. Ugyanakkor Berset rámutatott, hogy országa minden egyéb lehetséges eszközzel támogatja Ukrajnát, humanitárius segítséget nyújt, csatlakozott az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz és zárolt 7,5 milliárd frank értékű orosz vagyont.

Európa katonai kiadásai a legmagasabbak a hidegháború óta

Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végi szintet, a több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte - derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből.

A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el tavaly, 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, „hajtja (a kiadásokat) az ukrajnai háború, amely az európai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek”, egyrészt Kína részéről, másrészt az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek miatt.    

Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére.

Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta – vélekedett Tian.

Az európai kiadások, amelyek 2022-ben elérik a 480 milliárd dollárt, tíz év alatt már több mint harmadával nőttek, és a tendencia a következő évtizedben tovább gyorsulhat.

Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek.

Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.

Tavaly a globális kiadások 39 százaléka az Egyesült Államokra jutott. A második helyen álló Kínával (13 százalék) együtt a világ katonai beruházásainak több mint felét adják.

Csaknem tizenháromezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 5705-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7245-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől vasárnap nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írták a közleményben.

Moszkva nem felejt és nem bocsát meg

New Yorkba érkezett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki részt vesz az ENSZ alapokmányának elveiről szóló nyílt vitán, kedden pedig ő elnököl a Biztonsági Tanács Közel-Keletről szóló ülésén. Várhatóan találkozik majd Guterres ENSZ-főtitkárral is - írja a Ria Novosztyi.

Lavrov kijelentette, hogy Moszkva „nem fogja megbocsátani" Washingtonnak, amiért megtagadta az amerikai vízumot azoktól az orosz újságíróktól, akik elkísérték őt az ENSZ-központba tett látogatására. „Nem felejtjük el, nem bocsátjuk meg" – mondta. Oroszország áprilisban vette át a 15 tagú Biztonsági Tanács elnöki posztját.

Robbanások voltak Zaporizzsjában

Április 24-e kora hajnalban robbanások hallatszottak Zaporizzsjában – jelentette az Origo, a Suspilne hírügynökségre hivatkozva. Hajnali 2 óra 40 perckor hirdettek légiriadót.

Múlt csütörtökön az orosz erők megtámadták Zaporizzsja megyét, eltalálva Mala Tokmacska falut, ahol meghalt két civil. A hírek szerint egy 54 éves férfi és egy 65 éves nő életét vesztette, miközben az udvarukban tartózkodtak a támadás során.

A Kreml-szóvivő fia Wagner-zsoldosként szolgált

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivőjének fia azt állítja, hogy álnéven szolgált Ukrajnában. A 33 éves Nyikolaj Peszkov, Dmitrij Peszkov fia, a magántulajdonban lévő Komszomolszkaja Pravda újságnak azt mondta, hogy a Wagner-csoport tüzére volt. Azt nem részletezte, hogy hol és mikor harcolt, de kiemelte, hogy a bátorságáért még érdemrendet is kapott.