Orbán Viktor: újabb nemzeti konzultáció indul (videó) – HALLGASSA MEG!

Brüsszelben változásra van szükség, mert az Európai Uniónak most olyan vezetői vannak, akik nem tudják kezelni a megváltozott ukrajnai helyzetet és a migrációt – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. A kormányfő arról is beszélt, hogy újabb nemzeti konzultációval erősítené meg az egységet a választók és az ország politikai vezetése között annak érdekében, hogy kormány magabiztosan és kellő erőpozícióból tárgyalhasson Brüsszelben akkor is, ha "orkánszerű ellenszélben kell ezt tennie".

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádiónak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) brüsszeli képviseleti irodájában az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozása idején 2023. június 30-án

Forrás: MTI

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kormányfő – aki kétnapos EU-csúcson vesz részt – a brüsszeli Közmédia Központban adott interjúban azt mondta: jelenleg azzal a problémával kell szembenézni, hogy olyan vezetői vannak az Európai Uniónak, akik nem tudják megoldani azt a problémát, hogy új Ukrajna-stratégiára van szükség. Ezért is kell változást elérni a soron következő európai parlamenti választáson – hangsúlyozta.

Békeidőben, amikor nem fodrozódik a víz, és lehet csónakázni, ezek jó vezetők, de most, amikor szélvihar van, óriási hullámok vannak, kalózhajók is feltűnnek a vizeken, ezekkel a vezetőkkel nem fogunk tudni boldogulni, az biztos

– fogalmazott.

Értékelése szerint az európai parlamenti választáson meg kell találni azokat az európai vezetőket, akik ebben a nehéz helyzetben is össze tudják hangolni a miniszterelnökök munkáját és „egy adott, jól kijelölt célra, irányra tartsanak, és oda vezessenek bennünket”.

Az interjút itt nézheti meg:

Ugyanakkor jelezte azt is: nem csupán személyi változásokat tart szükségesnek az Európai Unióban, hanem a migrációval és a gazdaságpolitikával kapcsolatban is, mert Brüsszel időről időre előáll olyan „képtelen javaslatokkal, hogy töröljük el a rezsicsökkentést, ne szedjük el a bankoktól az extraprofit-adóval a bankoktól a jövedelmük egy részét, a kamatstopot, ami védi a családokat, szüntessük meg”.

Nem babra megy a játék, komolyra fordultak a dolgok – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, azt fogja javasolni, hogy legyen egy újabb nemzeti konzultáció.

Hangsúlyozta:

a nemzeti konzultáció egy jó eszköz, és most is van 10-11 komoly kérdés, amiben az embereknek lehetőséget adnak, hogy elmondják a véleményüket.

Kifejtette: a rendszeresen beérkező milliós válaszszám „létrehoz egy nagy támogatottságot a kormány mögött, és akkor a kormány magabiztosan és kellő erőpozícióból tárgyalhat Brüsszelben, akkor is, ha orkánszerű ellenszélben kell ezt tennie”.

A miniszterelnök azt is közölte: az EU-csúcson kidolgozatlannak, komoly tárgyalásra alkalmatlannak kellett minősíteni Brüsszel költségvetési előterjesztését. „Vissza is dobtuk, hogy a bizottság jöjjön elő egy komolyabb javaslattal, de nagy csata volt” – értékelt. Hozzátette: a három évvel ezelőtt elfogadott hétéves EU-s költségvetésnek még a felénél sincsenek, de „most jönnek a brüsszeli pénznyelők”, és azt mondják, hogy „adjunk még 100 milliárd eurót, a tagállamok ezt dobják össze”.

A beszélgetést itt meghallgathatja:

Közölte, két nagy kiadási tételre hivatkoznak: adjanak még több pénzt Ukrajnának és a migráció kezelésére. Ennek egy része a külső határ védelmére menne, „amiről még lehetne is beszélni”, a másik fele viszont arra, hogy a bejutott migránsokat hogyan osztják szét egymás között, hogyan hoznak létre migránstáborokat, hogyan folytatják új pénzzel azt az elhibázott politikát, amelynek a következményeit Brüsszelben és más európai nagyvárosokban hétről hétre lehet látni – fejtette ki.

Hangsúlyozta: a migránsokkal együtt behozták a terrort, a bűnözést és azokat a konfliktusokat, amelyek Európán kívül, innen több ezer kilométerre vannak jelen. Kifejtette: ezek a konfliktusok ma itt vannak az európai nagyvárosok utcáin. Ennek a jelentőségét a magyarok talán kevésbé érzik, „mert nálunk ilyen nincsen”, hiszen „amikor erősnek kellett lenni, akkor erősek voltunk és nem engedtük be a migránsokat” – mondta.

Kiemelte: de aki beengedte őket, már együtt él olyan konfliktusokkal, amelyek nem ide valók, hanem úgy jöttek messziről, mert „a bajt hozták ide, ahelyett, hogy a segítséget vitték volna oda”, pedig pont fordítva kellene.

Megjegyezte: a két nagy tétel mellett a bürokraták azt is mondták, hogy jó lenne, ha egy kis tartalékot is képeznének, és még egy kis béremelést is „úgy oldalról azért belekanyarítottak ebbe a javaslatba”.

Az ukrajnai háború uniós pénzügyi támogatásáról a miniszterelnök úgy nyilatkozott, azt „Magyarország se nem bírja, se nem akarja bírni”, abban biztos, mert semmilyen indokát nem látja, hogy magyar adófizetői pénzt küldjünk a szomszédos államba, hacsak nem humanitárius segítségről van szó.

Hangsúlyozta: a pénz elköltése előtt világosan meg kell határozni a célt, ehhez kell forrásokat rendelni.

A kormányfő emlékeztett: az ukrajnai háború kitörésekor az EU terve az volt, hogy Ukrajna „kezdjen egy honvédő háborút”, és adják ők a vérüket, az unió pedig a pénzt és a katonai eszközöket ehhez, mert reális esély van arra, hogy győznek a fronton. Amíg ez egy reális forgatókönyv, addig lehet beszélni arról, hogy pénzt adjunk ennek a stratégiai célnak az elérésére.

De ma már mindenki tudja, csak nem meri kimondani, hogy ez a stratégia megbukott – fogalmazott a miniszterelnök, kijelentve, „világos, hogy az ukránok a fronton nem fognak nyerni, az oroszok a fronton nem fognak veszíteni és szó sincs arról, hogy az orosz elnök megbukna”.

Ilyenkor azt kell mondani: az A terv megbukott, most csináljunk egy B tervet; ha van B terv, akkor beszéljünk arról, hogy az mibe kerül, és ezt a terhet hogyan osztjuk szét egymás között. Nem lehet fordítva – jelentette ki.

A miniszterelnök a bevándorlással kapcsolatban emlékeztetett: Magyarország már 2015-ben azt mondta, hogy a migráció bűnözést, terrorizmust, kezelhetetlen politikai feszültségeket és rengeteg kiadást eredményez.

Akkor „éppen csak meg nem feszítettek bennünket” – idézte fel a brüsszeli reakciókat. Úgy fogalmazott: a kerítés „vérvád” volt.

Ahogy teltek az évek, egyre inkább kétségek merültek fel, hogy „ők jól csinálták-e jól”. Ezt a csatát megnyertük – hangsúlyozta. Ma már majdnem minden európai ország azt képviseli a migráció kérdésében, amit Magyarország képviselt 2015-ben – tette hozzá.

A kormányfő hangsúlyozta:

Magyarország kidolgozta a modellt, hogyan kell megvédeni az országot és a kontinenst. A migránsok kérelmét akkor kell elbírálni, amikor még kívül vannak Európán. Magyarország ezt kiépítette: jogi, katonai és fizikai határzárat hozott létre

– emlékeztetett.

Kijelentette: ezt kellene csinálni egész Európában. Értékelése szerint odáig már eljutottak, hogy a hibákat elismerik: beengedték a terrort és a bűnözést és van, aki már azt is meri mondani, „amit mi mondunk, hogy nyilvánvaló, elkerülhetetlen és szoros összefüggés van a migráció, a bűnözés és a terrorizmus között”. Odáig azonban még nem jutottak el, hogy a sikeres magyar modellt átvegyék – jegyezte meg.

Orbán Viktor hozzátette: ehelyett még mindig Magyarországot támadják, az Európai Bizottság elnökével az élen beperelték az országot annak érdekében, hogy Magyarország az egyetlen sikeres határvédelmi modellt bontsa le. Nem lesz könnyű helyzetben Magyarország, mert a bizottság nyomására migránspárti ítéleteket hoznak Brüsszelben – mondta.

A migráció okozta problémák megoldásáról szólva kijelentette: ha a nyugat-európai országok azt gondolják, ők ki tudják toloncolni a migránsokat, akkor higgyenek benne. Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést: mindez hogyan történik majd? Hova szállítják őket?

„Ha egyszer kijött a fogkrém a tubusból, akkor azzal hitegetni magunkat, hogy majd mi vissza tudjuk azt varázsolni, az szerintem dajkamese” – fogalmazott.

Kijelentette: valami mást kell kitalálni, de ez nem Magyarország problémája. „Én nem akarok osztozni a nyugatiak problémájában” – tette hozzá.

Úgy folytatta: arra köteleznék Magyarországot, hogy építsen migránstáborokat, amelyeket ők töltenek fel olyan migránsokkal, akiket ők engedtek be. Hozzátette: olyan migránsokat engedtek be, akik lőnek, a déli magyar határon megtámadják a rendőröket.

A kormányfő kijelentette:

Brüsszelben egy buborékban élnek, de minden döntés mögött emberi tényező van. Nem lehet az ide érkezőkre úgy tekinteni, mint akiken társadalmi kísérletek hajthatók végre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a migránsok egy másik civilizációból jöttek, más kultúrával rendelkeznek. Hozzátette: az iszlámot nagy kulturális teljesítménynek tartja, ami kiemeli az embert a barbarizmusból. Csak az a kérdés, hogy mit keres ez itt? Ki garantálja, hogy a két világ tömeges együttéléséből jó dolog jön ki? – sorolta a kérdéseket a kormányfő.

Orbán Viktor kijelentette: azt látja, hogy mindennek olyan kockázata van, amit nem kell vállalni. Ezért ki kell harcolni, hogy mi mondhassuk meg, ki léphet be Magyarországra és mi dönthessük el, hogy milyen kockázatot akarunk vállalni. Amíg nemzeti kormány van, a magyar emberek biztonságát nem fogják kockáztatni – hangsúlyozta.

A napokban tett kínai tárgyalásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök arról is beszélt: ha azt akarjuk, hogy Magyarország a zöld energia előnyét kihasználja és az energia tekintetében független legyen másoktól, akkor a kínai cégekkel és technológiával kell együttműködnie.

A kormányfő a világgazdaság előtt álló legnagyobb kérdésnek azt nevezte: kinek lesz meg az a képessége, hogy a megtermelt zöld energiát eltárolja és akkor vegye elő, amikor arra szüksége van. Ebben Kína ma élen jár és ha Magyarország jó időben, másokat megelőzően kapcsolódik be az új technológiába, akkor rövid idő alatt nagyon sokat tud a fejlődési hátrányából ledolgozni – hangsúlyozta.

Arra is felhívta a figyelmet:

Magyarországnak még a régi időkből megörökölt, kitüntetetten jó kapcsolata van Kínával, amit nem érdemes „elkótyavetyélni”. Óriási lehetőség, ha ezt le tudjuk fordítani a gazdasági kapcsolatok nyelvére

– tette hozzá.

A miniszterelnök arról is beszélt: a kormány családpolitikai megfontolásai mélyén az az egyszerű összefüggés áll, hogy „ha van gyerek, van jövő, ha nincs gyerek, nincs jövő”.

A kormány legfontosabb feladatának azt nevezte: segítse az embereket abban, hogy vállalhassak gyerekeket. Hangsúlyozta, a kormánynak nem dolga, hogy meggyőzze, rábeszélje az embereket a gyermekvállalásra, „ezt a komcsi propagandát” nem szívesen látná. Ehelyett az a feladata a kormánynak, hogy segítsen, az emberek ne ütközzenek olyan akadályba, ami visszatartja őket a gyermekvállalástól.

Közölte: egy éve dolgoznak a 2024. január 1-jével bevezetendő új támogatási formán, ami a régi városi csokot váltja, alkalmazkodva a megváltozott pénzügyi körülményekhez. A szerdai kormányülésen jóvá is hagyták az előterjesztést.

Kijelentette a csok plusz bevezetésével az 1-2-3 gyermeket vállaló családok komoly segítséget kapnak az önálló otthon megteremtéséhez.