SONLINE

A bejelentés háttere: az üdítős PET-palackokra is betétdíjat kíván bevezetni a Vidékfejlesztési Minisztérium, amelynek mértéke olyan magas lesz, hogy senkinek se érje meg eldobni azokat. Illés Zoltán arról is beszélt: az új hulladékgazdálkodási koncepció nem a gyűjtőszigetek kiterjesztését, hanem a lakosság szelektív hulladékgyűjtésre való ösztönzését célozza. Ezt szolgálja a lerakási díj bevezetése is; a válogatatlan szemét lerakására vetik ki ezt az újfajta „adót”, előbb tonnánként húsz, később negyven eurót. A cél, hogy a szolgáltatóknak jobban megérje újrahasznosítani a hulladékot, mint lerakni.

Az államtitkár szerint a befolyó pluszbevételek 2013-ra megduplázhatják a most rendelkezésre álló 15 milliárd forintot, melyből segítik majd a cégek átállását a szelektálásra. Vámosi Oszkár, az új Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője arról tájékoztatott: az esetek jelentős részében nem költséghatékony a lakossági szelektív hulladékgyűjtés. Vámosi szerint az OHÜ megalakulásával konzultációs rendszert indítottak a közszolgáltatókkal, ennek eredményeként több mint száz szolgáltató jelezte, hogy együttműködne az ügynökséggel, így a jövőben több mint nyolcmillió lakost fedne le a rendszer. Az ügynökség többségében önkormányzati tulajdonú hulladékkezelőkkel együttműködve 20-25 százalékos növekedést kíván elérni a hulladékok újrahasznosításában.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Míg több Balaton-parti településen már felváltotta a házhoz menő zsákos gyűjtés a szigeteket (a legfejlettebben, ha úgy tetszik, legeurópaibban Siófokon működik ez), Tabon például még be se vezették a szelektív szemétgyűjtést. Schmidt Jenő polgármester amondó: szép a szelektálás, csakhogy amíg a lakosság fizeti meg, addig nem sok értelme. – Előbb megfelelő piacot kellene teremetni a szelektív hulladéknak – véli a tabi városvezető. – Ha az újrahasznosítás már úgy működik, hogy a befolyó bevételből jut a lakossági díjak csökkentésére, akkor lesz értelme „átállítani” az embereket a hulladékuk szelektálására. Addig, amíg csak pluszköltséget okoz, a díj meg fokozatosan nő, hogyan tesszük érdekeltté a lakosságot?

Schmidt Jenő hozzátette: fel fogják állítani a gyűjtőszigeteket Tabon is, eleget téve jogszabályi kötelezettségüknek, de már nagyon várja az új hulladékgazdálkodási törvényt, ami reményei szerint végre tiszta viszonyokat teremt.

A szelektált hulladék 33 százaléka műanyag

Magyarországon, az ÖKO-Pannon által koordinált szelektív hulladékgyűjtési rendszerben több mint 5600 gyűjtősziget vagy éppen házhoz menő gyűjtés formájában jelenleg mintegy 5,8 millió lakos számára érhető el a szelektív hulladékgyűjtés. 2008-ról 2010-re 52-ről 54 százalékra nőtt a szelektív hulladékgyűjtésben részt vevők aránya, ezen belül is kiemelkedő volt a fejlődés a 18-29 éves fiatalok körében: 35-ről 50 százalékra nőtt az aktívan szelektálók aránya.

Az ÖKO-Pannon tavalyi kutatásának eredményei szerint a magyar lakosság „szelektívhulladék-kosarának” 33 százaléka műanyag, 29 papír, 14 üveg, 13 zöld hulladék, 7 százalék fém és 5 százalék italos kartondoboz. A megkérdezettek 1 százaléka naponta, 15 hetente többször, 38 hetente egyszer, 27 havonta többször, 12 százalék havonta egyszer vitte el különválogatott hulladékát a gyűjtőszigetre.

Már Bogláron is házhoz mennek

A siófoki székhelyű AVE Zöldfok Zrt. szolgáltatási területén valamennyi településen található szelektív gyűjtősziget, összesen 359 darab. Elsőként Siófokon vezették be (2007-ben) a házhoz menő zsákos gyűjtést, azóta több település is bekapcsolódott ebbe, Somogyból Balatonboglár. Az uniós támogatású ISPA-projekt keretében öt hulladékudvar létesült, a lakosság itt tizenhét fajta előválogatott hulladékot (ide értve a veszélyest is) adhat le ingyenesen.