klónozás

2017.09.07. 15:42

​Szintetikus anyagokból készítenének minőségi vörösbort

Egy San Franciscó-i cég megelégelte, hogy a világ legdrágább borai több millió forintnyi valutába kerülnek, ezért úgy döntött, hogy megpróbálja mesterséges úton előállítani ugyanazokat a nedűket.

A cég elképzelése szerint nincs szükség semmi másra, mint egy tiszta laboratóriumra. A technológia nem más, mint a klónozás – olvasható a Vasárnap Reggel legfrissebb számában.

A világ legdrágább bora a 2005-ös Domaine de La Romanée-Conti Romanée-Conti, amelyből egyetlen palack csaknem ötmillió forintba kerül most. A ranglista tizedik helyezettje is jóval meghaladja a félmillió forintot, tehát méltán irigykedik az az amerikai cég, amelyik elhatározta, hogy belevág a szintetikus bor elkészítésébe.

A San Franciscó-i Alec Lee, az Ava Winery társalapítója és munkatársai azt tervezik, hogy molekulákra bontják a legjobb borokat, így térképezik fel hajszálpontosan összetevőiket. Tevékenységüket a legmodernebb technológia támogatja, az azonosított nyersanyagok számszerűsítésével meghatározzák azokat a vegyületeket, amelyek a borok egyedi zamatát adják. Ezután már nem lesz sok dolguk – remélik –, csak annyi, hogy szintetikus formában állítsák elő a szükséges vegyületeket. Végül pedig a megalkotott alapanyagot úgy kell módosítaniuk, hogy az ízében érezhető legyen a bor öregedésének hatása.

Ettől lesz luxuscikk egy borból

Általában extrém kis mennyiség készül ezekből a nagy presztízsű borokból, különleges helyen, különleges szőlőkből és nagy hozzáértéssel. A Domaine de la Romanée-Conti Romanée-Conti borászat például 1232 óta működik. Nagyon kis területen termel, van olyan tétel, amelyikhez mindössze 1,8 hektáron terem szőlő, tehát limitált palackszám van belőle, számozott palackokban. Ráadásul a szőlőt maguk nemesítik és szaporítják, ezzel érik el, hogy semmihez sem foghatóan különbözik a szomszédos területeken termelt boroktól.

Ennek a tervnek egyértelműen ellent mond Barátossy Gábor, a Nébih Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának igazgató­helyettese, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszabályok szigorúan előírják: csak az a termék tekinthető bornak, amelyet „kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust, teljes vagy részleges alkoholos erjedése által” nyernek. Ugyanakkor a különböző aromakomponensek sem kerülhetnek a borba, ha pedig mégis hozzáadják a musthoz, akkor sem Magyarországon, sem az EU-ban nem hozható borként forgalomba.

Amennyiben sikerülne a bor minden komponensét – az íz- és illatanyagot is – azonosítani és szintetizált vegyületekkel pótolni, a jelenlegi jogszabályok alapján akkor sem nevezhetnénk bornak az így nyert terméket – magyarázta Barátossy Gábor.

Elméletileg van lehetőség arra, hogy szintetikus úton állítson elő valaki bort, de – az igazgatóhelyettes szerint – a bor aromavilágát több ezer különböző szerves molekula együttes hatása alakítja ki, melyek vagy a szőlőben, vagy az erjedés, vagy az érlelés során alakulnak ki. Néhány összetevő természetesen azonosítható és előállítható mesterséges úton, ám a bor zamatát, illatát, állagát nem lehet helyettesíteni, nem hozható létre hasonlóan komplex, még a palackban is tovább élő élvezeti cikk.

A szakember szerint áltudományos hátterű reklámfogás a szintetikus borok előállítása. A komponensenként összerakott bor előállítási költsége ugyanis, ugyanolyan drága lenne, mint az eredeti. Márpedig ki akarna milliókért molekulákat kóstolni, amikor ugyanannyiért a valódit is választhatja?

Ezek is érdekelhetik