Ön is pazarol?

2017.10.17. 13:59

Százmilliók éheznek, pedig mindenkinek juthatna

Előfordul, hogy a gazdálkodók valamiért nem tudják az összes megtermelt zöldséget, gyümölcsöt betakarítani. Az Élelmiszerbank új programot indított, hogy megmentse azt, ami így elveszne. Önkénteseik a jelentkező termelőknél leszedik a felesleget, és eljuttatják azokhoz, akiknek szükségük van rá.

„Ezzel a területtel eddig nem tudtunk foglalkozni, pedig már régóta szerettünk volna” – mondta Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szóvivője a Vasárnap Reggel legutóbbi számában. Hozzátette: megalakulásuk óta a kereskedelemből mentették az élelmiszer-felesleget: arra törekedtek, hogy az üzletláncoktól, gyártóktól szerezzék meg az eladhatatlan, de még fogyasztható termékeket a rászorulóknak.

A magyarok majd fele is pazarol

Az egyesület a termelőknél mostanában kezdte felmérni, hol lehetnek enyészetre ítélt, de még megmenthető, értékes termények – ez a szervezet úgynevezett Másodszüret akciója. „Európában ennek már komoly hagyománya van, néhol önkéntesek, máshol maguk a rászorulók vehetnek részt ezeken a szüreteken” – árulja el Sczígel Andrea.

A szüretelők ilyenkor általában olyan zöldséghez vagy gyümölcshöz juthatnak, amely ugyan nem felel meg egy-egy kereskedelmi lánc előírásainak, mert kisebb vagy hibás, de rendesen fogyasztható. De tudnak olyan gyümölcsöskertről is, ahol csak annyit takarítanak be, amennyit biztosan el tudnak adni, a többit pedig bárki leszedheti. „Ezzel az akciónkkal is arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy egyszerre van jelen a nélkülözés és a pazarlás is Magyarországon, de kis odafigyeléssel vagy kis áldozattal bármikor változtathatunk ezen” – figyelmeztet a szóvivő.

A magyar családok 42 százaléka dob ki rendszeresen élelmiszert, 10-ből 8 esetben annak érzékelhető minőségváltozása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, néha azonban csak azért, mert megmaradt. Hazánkban háztartásonként 100 kilónyi élelmiszer, éves szinten 1,8 millió tonna megy a kukákba, főként gyorsan romlandó húsáru és tejtermékek formájában. Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozunk. Ahogy Európa fejlettebb részei felé haladunk, úgy válik egyre nagyobbá a pazarlás.

Százmilliók éheznek, pedig mindenki jóllakhatna

A fejlődő és a gazdaságilag elmaradott országokban is az a jellemző, hogy inkább az élelmiszerlánc elején, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban veszik el az élelmiszer nagyobb része. A kevésbé korszerű géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a termelés során keletkező járulékos veszteségek.

Ahogy egyre fejlettebb egy ország, úgy emelkedik a fogyasztóknál tapasztalható pazarlás. Problémát okoznak a túl nagy elővigyázatossággal meghatározott lejárati dátumok és a szükségtelen túlvásárlás is. Sok étel még fogyasztható, amikor a szavatossági idő lejárta miatt kidobják, csak azért, mert már nem elég gusztusos vagy nem bíznak benne.

Hozzávetőleg négymilliárd tonna élelmiszert termel a világ évente, ennek mintegy 30-50 százaléka – 1,2-2 milliárd tonna – sosem jut el az emberek gyomrába. Vagyis a megtermelt élelem akár fele is szemétbe kerülhet, miközben világszerte 842 millió ember éhezik, ami a globális népesség 12 százaléka.

2075-re, amikorra a világ népessége eléri a 9,5 milliárdot, a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni. Ezért sokkal hatékonyabb termesztési, szállítási és tárolási technikák kialakítására és az emberek élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos gondolkodásának megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy ne növekedjen az éhínség.

Az ENSZ már két éve bejelentette: 2030-ra a felére akarja csökkenti az élelmiszer-pazarlás mértékét. Ez ugyanis környezetvédelmi szempontból sem mellékes. Beszédes adat, hogy 550 milliárd köbméter vizet használnak fel a mezőgazdaságban olyan termények előállítására, amelyeket azután soha nem fogyasztanak el. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy az élelmiszerek árának alakulására is hatással van a pazarlás.

Együnk egymásért – idén októberben is!

2012 óta tart az az adománygyűjtő program, amelyet minden év október 1. és 31. között szervez az Élelmiszerbank. Az Együnk egymásért lényege: a csatlakozó magánszemélyek, éttermek, céges menzák, baráti társaságok azzal járulhatnak hozzá a Magyarországon élő rászorulók élelmiszer-segélyezéséhez, hogy vendégül látják barátaikat, ismerőseiket, kollégáikat, azok pedig az elfogyasztott ételekért cserébe, annak apropóján az Élelmiszerbankot támogatják pénzadományukkal. Idén is folytatódik a program, ebben a hónapban ismét lehetőség nyílik, hogy bárki étteremben, munkahelyen és otthon Együnk egymásért programot szervezzen.

Tavaly ebből 3,9 millió forint gyűlt össze, amiből közel 70 000 darab három-négykilós élelmiszercsomagot sikerült összeállítani és eljuttatni a nélkülözőkhöz. A tavalyi akció­ban 41 étterem és menza vett részt, valamint lelkes résztvevők 13 vállalati sütivásárt és 17 egyéni akciót valósítottak meg.

(Borítókép: Shutterstock)

Ezek is érdekelhetik