Naponta ingázó munkaerő, messziről is megéri

Negyvenezer ingázó

Legutóbb 2005-ben volt egy mikrocenzus, vagyis kisnépszámlálás. Ennek alapján a KSH pécsi igazgatóságának kaposvári képviseletétől kapott adatok szerint a foglalkoztatottak ingázása Somogy megyében.

Úgy ötven kilométeres körzetből hozza dolgozóit a tapsonyi Hans Pausch Kft. Magas a szakemberigényük, akikért egyre meszszebb kell elmenni. Utóbbi időkben a festők, hegesztők, lakatosok hiánya okozott gondot. A szakképzett munkaerőre szükség van, ezért vállalják a havi több millió forintos költséget, amibe az utaztatás kerül. A 240 dolgozóból 160 a vidékről bejárók száma.

Krennert István ügyvezető elmondta: bérbuszokkal szállítják a dolgozókat, a három járat a szőkedencsi, marcali és a nagybajomi térségből szedi öszsze az embereket. Részt vállalnak a buszbérletek költségéből is, és támogatják a személygépkocsival közlekedőket. Arra is figyelnek, hogy az azonos útvonalról autóval járó emberek munkabeosztását úgy hangolják össze, hogy hárman-négyen tudjanak egy kocsival járni.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Messziről is megéri
[/caption]
– Nem a távolság a meghatározó, hanem hogy egy órán belül legyen a menetidő – mondta Szijártó Ferenc, a marcali ventilátorgyártó Ziehl-Abegg ügyvezető igazgatója. Négy munkásjáratuk van, ami ezen időn belüli körben lefedi a településeket. Mivel három műszakban dolgoznak, ezért hatszor fordulnak naponta a járatok. A probléma, hogy nincs menetrend szerinti buszjárat a három műszakhoz. – Múlt évben kaptunk támogatást a munkaügytől munkásszállítás címén – folytatta az ügyvezető. – Gond az, hogy a támogatás nem utaslétszámra, hanem névre szól, a bejáró dolgozó személyéhez kötött. Az a munkás, aki után megkaptuk a támogatást, ha csak fél évig dolgozik a cégnél, a helyette érkező új alkalmazottra ez már nem ruházható át. Ráadásul idén már nem is részesültünk a támogatásból, azzal az indokkal, hogy tavaly kaptunk, és idén azokat segítik, akik még nem részesültek ilyen támogatásban. Szijártó Ferenc hozzátette azt  is: nemcsak szakemberekből, hanem jellemzően dolgozni akaró emberekből van hiány.

A fonyódi Fonyton cégcsoporthoz 15 éve járnak a munkásjáratok. Jelenleg 200 dolgozója van a vállalatnak, közülük százharmincat a cég kisbuszaival, illetve vállalkozó által működtetett munkásjáratokkal szállítanak munkába.

Sok cégnél úgy tartják: takarékosabb a szállítás a bérletfizetésnél

Nem csak a több száz dolgozót foglalkoztató cégeknél jelenthet megoldást a munkásjárat. Például a fonyódligeti gyermektábor huszonhárom dolgozója közül tizenhármat szállítanak munkába a tábor kisbuszaival. Szegedi Ágnes táborvezető szerint: bizonyos határokon belül és azokról a településekről, ahonnan többen járnak, költségkímélőbb a dolgozók szállítása, mint mindenkinek bérletet fizetni. Mindamellett több olyan település van, ahonnan tömegközlekedéssel nem oldható meg a rendszeres munkába járás.

Balatonlelle, Gamás, Somogyvár, Balatonfenyves által határolt területről hozzuk a dolgozókat – mondta Lukács Sándor ügyvezető igazgató, aki hozzátette: kénytelenek távolabbi településekre is járatot szervezni, mivel a székhely- és szomszéd településekről nem tudnak elegendő munkást felvenni.

A cégek, munkáltatók vagy saját buszaikat használják ki a dolgozók szállítására, vagy bérlik a járműveket. A Kapos Volán Zrt-től kapott adatok szerint csökkennek a szerződéses autóbuszjáratok. Az igénylések alapján nyomon követhető a területeken bezáró nagyobb cégek, illetve az újonnak indult vagy bővülő üzemek, gyárak helyzete is. Jelenleg elsősorban Marcali és Tab környékén vannak ilyen szerződéses járataik. Korábban Kaposvár és Barcs térsége is a jellemzőbb területek közé tartozott.

Messziről is megéri -->